2014. november 17., hétfő

My second month in Buffalo





Lassan de biztosan beleszoktunk az itteni életbe. Az emberek továbbra is nagyon kedvesek.
Második gyakorlatom során elkezdtem a 8 hetes sebészet gyakorlatomat, amit a nőgyógyászathoz hasonlóan szintén a Roswell-ben végzek. Az első 4 hetet az urology surgery-n töltöttem, a következő 4 hetet majd a thoracic surgery-n fogom. Nagyjából ezen a két osztályon van lehetőség sebészetet végezni, de a nőgyógyászat keretében is nagyon sokat lehet az ember a műtőben.
Urológián, csak úgy, mint otthon is nagyon jó fej, vicces dokik vannak. Az egyik attending a nagy szaktekintélyű Dr. S. német származású, és minden egyes műtéte egy külön műsorszámnak számít, szóval már csak ezért megéri bemenni hozzá a műtőbe :) Komolyra fordítva a szót, itt is volt lehetőségünk a bemosakodásra, sok kisebb beavatkozást végeznek az endoscopos műtőben. Majdnem minden reggel itt kezdtük a műtétes napokat. Ezen alkalmakkor cystoscopiákat néztünk, J katéter cserék, cystographiák, biopsiák. Majd folytattuk a napot a nagy műtőkben, ahol néztünk nephrectomiát, splenectomiát, prostatectomiát, circumcisiot.
A legtöbb beavatkozást DaVinci robottal végezték, a nőgyógyászaton is előszeretettel műtenek ezzel a technikával, de itt az egyik műtőben van egy hatalmas 3D-s kivetítő, amit 3D-s szemüvegben néztünk, és ezáltal teljesen azt láttuk, amit a műtétet végző operatőr. Ha nem a szakorvos operált, hanem a fellow, akkor ezen a képernyőn be is rajzolhatta merre menjen, mit vágjon, mert azt az operáló szintén látja a saját képernyőjén.
Amikor nem a műtőben voltunk lementünk a klinikára és betegeket vizsgáltunk a fellow-kal, egy-két orvos kifejezetten szeretett oktatni, így egész sok új dolgot tanultam ezen az osztályon is.
A hétvégéink is nagyon tartalmasak. Érdemes megismerkedni az itteni magyarokkal, sokszor szerveznek programokat, így eljutottunk többször is kifejezetten magyar összejövetelekre, ahol rengeteg féle embert megismertünk, nagyon érdekes történetekkel.
        Ilyen módon jutottunk el Torontóba is, ahol F. Péter bácsinál laktunk. Péter bácsi egy rendkívül kedves, vendégszerető 92 éves magyar, immáron nyugdíjas orvos, aki hihetetlen szeretettel fogadott és látott vendégül minket a házában egy egész hétvégére.
Azon a hétvégén mentünk Torontóba, amikor volt a híres Carabiana fesztivál, aminek nagyon kellemes hangulata volt, csak mi kicsit későn találtuk meg a helyszínt, ahol tartották, de azért a végére még elcsíptük a felvonulást.




2014. 11. 10.

Kőrösi Beáta

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése