2015. március 30., hétfő

Snowbody’s tougher than us




Ez a három hónap buffalo-i tél szuper gyorsan suhant el a szemünk előtt, főleg a harmadik hónap. Azt hiszem maximálisan kihasználtuk a lehetőségeinket, rengeteget utaztunk, és nagyon sokat tanultunk a gyakorlatok alatt.
A gyerek neurológia után a harmadik gyakorlatot a Roswell Cancer Institute-ben csináltam forgó rendszerben az emlő, fej-nyak, gasztro és urológiai onkológián. Nagyon sokat tanultam a rotáció alatt annak ellenére, hogy önállóan nem vizsgálhattam beteget. A fellow-khoz csatlakoztam, és minden beteget közösen megbeszéltünk mielőtt bementünk hozzá. Nagyon érdekes volt látni, hogy milyen az orvos-beteg kommunikáció, nagyon sok rossz hírt közöltek előttem, viszont egy beteget sem láttam sírni. Az orvos elmondta nekik a diagnózist, a prognózist, és nagyon sok időt töltött azzal, hogy elmagyarázza a betegnek a lehetőségeket, ezzel kicsit visszaadta a kezükbe a hatalmat a betegség felett.
A gyakorlat mellett sokat utaztunk, február második hetében, az évszázad leghidegebb hétvégéjén meglátogattuk Péter bácsit Torontóban, aki terülj-terülj asztalkámmal várt minket. A mínusz huszonöt fokos hideg ellenére nem ment el a kedvünk a városnézéstől, és az első napot az állatkertben töltöttük, utána felmentünk a CN Tower tetejére. Másnap elmentünk a Natural History Museum-ba, és utána a Casa Loma nevű kastélyba. A búcsúvacsora után Péter bácsiék kivittek minket az állomásra, ahol 1 óra várakozás múlva derült ki, hogy törölték a busztársaság összes járatát az extrém időjárás miatt. Nagy nehezen sikerült jegyet szereznünk egy másik buszra, amivel hajnali 4-re megérkeztünk Buffalo-ba a jó meleg lakásunkba.


Pár nappal később indultunk Kaliforniába. A havas utak miatt majdnem lekéstük a gépet, egy reszkessetek betörőkbe illő jelenetet adtunk elő a reptéren a rengeteg csomaggal, de végül szerencsésen megérkeztünk a meleg Los Angelesbe. Teljesen véletlenül pont az Oscar díjátadó előtti csütörtökön érkeztünk, és a hostelből láttuk, ahogy kicsomagolták a vörös szőnyeget, és a parkolóból kihozták a becsomagolt óriási díszlet Oscar szobrokat. Az első nap hollywoodi túrán vettünk részt Emesével és Anitával. Minden szuper fontos híresség házát megcsodáltuk, sétáltunk a Rodeo Drive-on és láttuk a ködbe burkolózó Hollywood Sign-t. A délutánt a Santa Monica Beach-en töltöttük. Másnap kocsit béreltünk, és elindultunk a Mojave sivatag felé. Igazi horror filmbe illő motelben szálltunk meg, de túléltük az éjszakát, és másnap a sivatagban túráztunk. Vasárnap megcsodáltuk a Grand Canyont hóesésben. És végül egy nagyot buliztunk Las Vegasban.


Utolsó előtti hétvégén írtunk egy listát a kimaradt látnivalókkal és teendőkkel. Így minden napra jutott egy újabb kipróbálni való étterem vagy bár, elmentünk a buffaloi városháza tornyába, kipróbáltuk a híres buffalo-i chicken wings-t, még egyszer kimentünk megnézni a Niagara vízesést, és utolsó pénteken búcsú bulit tartottunk. Szombaton aztán könnyes búcsút vettem a lányoktól.


Ez a három hónap hatalmas lehetőség volt és mindenkinek köszönöm, aki lehetővé tette, hogy kijuthassak. Nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttem és rengeteget tanultam a gyakorlatok során. Köszönöm. :)

2015. 03. 28.
Móczár Eszter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése