Kedves leendő és volt buffaloi cserediákok!
Bejegyzésemmel szeretnék
megosztani néhány élményt/tapasztalatot, ami remélem hasznosnak bizonyul
számotokra a készülődésben illetve régi diákoknak kellemes élményeket idéz majd
fel. A 2013 július-szeptemberi turnus egyik tagjaként július elején érkeztem
Buffaloba egy hosszú és nem teljesen zökkenőmentes út után, de tele
várakozással. :)
Az első gyakorlatom neurológia
volt júliusban a Buffalo General Hospitalben. 2 hetet töltöttünk el Mátéval,
egyik évfolyamtársammal az általános neurológián és 2 hetet a stroke teammel.
Összességében egy igencsak hasznos gyakorlat volt, mindenképpen jó választás.
Az első kb. 1 héten sajnos a nyelvi nehézségek miatt nem volt könnyű, hiszen
rengeteg külföldi származású rezidens (indiai, afgán, üzbég, stb.) van itt, ez
az én észrevételeim szerint különösen igaz a neurológiára, így hozzá kellett
szoknunk az akcentusukhoz. Azonban mindig kellemes, oldott volt a légkör, sokat
viccelődtek egymás között a dokik és a diákok, nagyon jól éreztük magunkat. A
neurológia rotációt általában egyszerre kezdjük az itteni UB-s
orvostanhallgatókkal, így 1 hónapig ugyanazokkal a diákokkal járunk együtt
gyakorlatra és előadásokra is. A munkaidő 8-tól 5-6-ig tart általában. A napirendet
előttem Örs már részletesen leírta, így inkább írok kicsit a személyes
benyomásaimról. Az orvosok hozzáállása mind a munkához mind a betegekhez nagyon
szimpatikus volt számomra, nagyon örülök, hogy része lehettem a teamnek.
Találkoztam több nagytudású és jó humorú orvossal, akik sokat magyaráztak
nekünk és nagyon kellemes volt velük "dolgozni". A stroke teamben
"szerencsére" mi több akut stroke-os beteg ellátásában is részt
vettünk, ami nem csupán a vizsgára, de az életben is hasznukra fog válni.
A második gyakorlatom a
nőgyógyászat volt augusztusban a Roswell Park Cancer Institute-ban, ami az idei
júliusi felmérések szerint a 1st Nationality Ranked Cancer Institute
címet kapta meg az USA-ban, ha jól tudom immáron többedszerre. Egy rendkívül
kellemes és modern hely, napközben a main lobbyban mindig van élőzene, amitől
még kellemesebb lesz a hangulat a betegek számára. Itt egyedül voltam hallgató,
és itt is mindig egy rezidens mellé voltam beosztva napközben, ha a clinic-en
voltam, illetve műtőben is sokszor voltam, ahol Dr. Lele (ő a clinical director
az intézetben és ő koordinálja a csereprogramokat is) mindig engedte, hogy
asszisztáljak, amikor nyitott műtét volt. Ott láttam többször is robot
asszisztált hysterectomyát, ami nagy élmény volt számomra, hiszen otthon ilyet
még nem láttam. Minden nap reggel 7-re mentem és általában 5-6-ig tartott a
nap. Minden héten többször volt intézeti megbeszélés/journal club, ahol a
legfrissebb cikkeket beszéltük meg/tumor board, ez lényegében egy konzultáció,
ahol az intézet összes dokija és a patológusok is részt vesznek, és érdekes
eseteket beszélnek meg illetve hoznak döntést a terápiát illetőleg/rezidensek
előadása egy-egy nőgyógyászati témáról. Ezeken a szösszeneteken mindig sokat
tanultam.
Jelenleg a sebészet gyakorlatomat
végzem, szintén a Roswellben, a mellkas sebészeten. Itt ketten vagyunk egy
itteni, UB-s hallgatóval. A napjaink fél 6-kor kezdődnek és 6-7 előtt ritkán
végzünk, de Máté tapasztalataiból kiindulva a 10 óra sem ritka. Nagyon jól
érzem magam itt, bevonnak a munkába, mindig van mit csinálni, a csapat
tagjaként kezelnek, sokat magyaráznak/oktatnak, ugyanúgy kapunk mi is cikkeket
a journal clubra, a pénteki nagy viziteken nekünk is kell referálnunk egy-egy
beteget, általában azt, akinek a műtétjén be voltunk mosakodva, eddig sok igen
érdekes műtétet láttam (eddig még mellkas sebészeten nem voltam korábban, csak
hasi illetve ált. sebészeti osztályon) majdnem minden napra jut egy műtét, ahol
asszisztálhatunk, és komolyabb feladatokat is ránk bíznak, nem csak a
kampótartást, azonban ha valamit rosszul csinálok, ugyanúgy szólnak érte, mint
a helyi hallgatónak, és mondják, hogy min javítsak, és el is várják, hogy
gyakoroljam következő alkalomra. Az osztály légköre nagyon kellemes, ahogy
hallottam az intézetigazgató, Dr. Demmy külön hangsúlyt fektet a kollégák
közötti összhang fenntartására. A rezidensek és a fellow-k is mindig kedvesek
velem, készségesen segítenek, ha kérdésem van. Azt hiszem eddig ezt a
gyakorlatomat élvezem a legjobban (ezt nem a többi gyakorlat hátrányára mondom
:) ).
A lakás, ahol lakunk egy
kellemes környéken van, szerencsére biztonságos is a környék. Közel van hozzánk
a Delaware park (biciklivel kb.10 percre), ahova rendszeresen eljárok futni,
vagy kiülni kicsit olvasgatni. A lakás felszerelt, úgy gondolom ami 3 hónapra
kellhet az embernek az megvan. Egyedül a biciklik hiányoztak nagyon, de
mostanra már sikerült beszerezni még párat, így van 4 db, jut mindenkinek.
A programokat illetőleg ez a
nyári időszak szerencsés, hiszen szép az idő és több fesztivál is megrendezésre
kerül, pl. a Taste of Buffalo, ami egy food festival, és volt 1-2 érdekes
ízesítésű chicken wing (bár természetesen a magyar ételeknek nyomába sem érnek
:) ) és a Shakespeare in the park-ot is ilyenkor rendezik, ahol Shakespeare műveket
játszanak a Delaware parkban egy szabadtéri színpadon, teljesen ingyenes
belépéssel, csak kemping széket vagy pokrócot kell vinni magunkkal. Éva néni is
nagyon segítőkész, gondoskodó, több programot is szervezett nekünk, azokon túl,
amit Örs említett a hétvégén elvitt minket a Niagara Forthoz, ami egy régi erőd
az 1700-as évekből.
Örülök, hogy megpályáztam ezt
az ösztöndíjat, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem idáig mind szakmailag, mind
egyéb téren, és biztos vagyok benne, hogy ez nagy hasznomra fog válni a későbbi
pályafutásom során.
Kellemes készülődést kívánok a
következő turnusok hallgatóinak!
2013. szeptember 10.
T. Orsolya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése