2019. február 17., vasárnap

Da Vinci robotsebészet

Becsuktuk a szemünket, kinyitottuk, és eltelt egy újabb hónap. Egyszerűen repül az idő. A második rotációm sebészet volt, és a szuper az egészben az, hogy kiválaszthattuk, melyik műtétekre szeretnénk bemenni, így úgy döntöttem koncentrálok arra, amit otthon nem láthatok, a robotos műtétekre. Szerencsém volt, mert olyan szakorvosok kezei alatt voltam, akik szeretettel láttak a műtéteken, és az ott levő rezidensektől is bármit meg tudtunk kérdezni.
Természetesen utazásban is volt részünk, így a hétvégéink is csak egy pillanatnak tűnnek így visszanézve. Egy különleges látogatás Torontóban történt, ahol a 93 éves P. bácsi olyan magyar vendégszeretetben részesített minket, amilyet nem is kívánhattunk volna. Csirkepaprikással, töltött káposztával várt minket, és órákat beszélgettünk a hihetetlenebbnél hihetetlenebb felfedezéseiről, és történelmi életeseményeiről. Mindenkinek ajánlom ezt a látogatást, mert felejthetetlen élményben lesz része. Toronto egyébként is nagyon tetszett nekünk. Egy napunk volt csak várost nézni, de élhetőnek, átláthatónak, könnyen közlekedhetőnek találtuk. Még az időjárás is megkönyörült rajtunk, hisz az utazásunk előtti héten megdöntöttük a hideg rekordot és -20 ⁰C volt kint. A hőérzet -30 ⁰C, ami már az elviselhetetlen kategória. Az iskolák bezártak két napra, nekünk sem kellett bemenni a
klinikára, de mikor ki kellett mozdulnunk, akkor is csak kizárólag Uberrel közlekedtünk, főleg, hogy figyelmeztetést kaptunk, hogy fél óra alatt a fülünk, orrunk nekrotizálhat, így csak akkor legyünk kint, ha tetszik a Voldemort-style. Úgyhogy kisebb csoda volt, hogy eljutottunk Torontóba, ráadásul napsütésben.
Egy picit visszatérve a robotos műtétekre. Van egy lehetőség a Roswell Park-ban hogy 200$ fejében elvégezzünk egy DaVinci robot kurzust, amely során meg lehet tanulni a gép használatát, el lehet sajátítani az alapokat egy szimulátoron. Az egész folyamat még kiforratlan, így remélem, ez a  ejegyzés segítségül szolgál a következő érdeklődő diákoknak. Az egyetemi ügyintézőtől kell engedélyeket kérni, amit megküld a Roswellben ezzel foglalkozó ügyintézőnek. Amire mindenképp figyelni kell, az az, hogy aktivált Rowselles badge-dzsel/névkártyával kell rendelkezni, hogy ez eljesíthető legyen. “Roswell regulation”. Tehát ha valaki csak az első hónapjában van a Roswellben, sietnie kell a papírok intézésével, mivel csak ebben a hónapban végezheti el ezt a kurzust. Amint deaktiválóik a kártyája (amint befejezi ott a gyakorlatot), nem lesz többé hozzáférése ehhez a lehetőséghez. Tehát, ha ilyet terveztek, már az első orientáción meg lehet beszélni ezt az egyetemi ügyintézővel, hogy ne csússzatok ki az időből. A fizetésnek is elvileg előre kellene történnie, de mivel nálunk szorított az idő, így kivételt tettek, és utólag is tudunk fizetni. Nem tudom, hogy a következő csapatoknak ezt engedik-e majd. Mindenesetre szuper lehetőség és tényleg valami olyan
tapasztalat, amit otthon nem tudnánk megszerezni. Úgy gondoltam hasznos, ha erről írok picit részletesebben a blogra, hisz mi is alig tudtuk összekaparni az információkat.
Végsősoron szeretném ismét kifejezni a hálámat a HMAA-nak, kifejezetten S. Á.-éknak, akik megoldották a PADI ösztöndíj eljuttatását hozzánk időben, és egy kellemes estét eltöltöttek velünk csupa hasznos tanácsot is megosztva velünk.

2019.02.07., Békési Dóra




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése