2015. augusztus 6., csütörtök

Nyári élményeim Buffaloban, avagy elkezdődött a hatodév!



Kedves Olvasók, Érdeklődők, Leendő Buffaloi Diákok!

Forgó Bianka vagyok, egyike azon szerencsés hallgatóknak, akik a nyári turnussal jöhettek Buffalo-ba. Bár a pályázat előkészítésétől hosszú és sokszor küzdelmes volt idáig az út, s még javában folynak a gyakorlatok, azt már most tudom, hogy jó döntés volt belevágni.

 
Már a kezdeteknél értek minket meglepetések, hiszen itt sok dolog számunkra szokatlanul működik. Sikerült például rögtön a repülőtérről a lakáshoz vezető úton eltévednünk. Az 1000 feletti házszámról ugyanis azt gondoltuk, hogy irányítószám :). Így megajándékoztuk magunkat egy kellemes, 20 kilós bőröndös éjszakai sétával. Kezdtünk rájönni, hogy itt más léptékben mennek a dolgok.
A lakás, amiben lakunk, nagyon tágas, 4 ember kényelmesen elfér benne. Downtown-tól kb. 40 perc sétára található, viszont kb. 15 percnyi sétára van tőlünk Elmwood Village, a leghangulatosabb környék Buffalo-ban. A város nagyon nyugodt, lakosai híresek kedvességükről és segítőkészségükről.
A lakók száma rögtön kettővel gyarapodott, egy piros és egy zöld biciklivel (már csak egy fehér kéne). Nagyon jó szolgálatot tesznek nekünk, jelentősen meggyorsítják a napi közlekedést.
Az első gyakorlatomat a Roswell Park Cancer Institute-ban, nőgyógyászati onkológián töltöttem. Menetes gyakorlat, reggel 7-kor kezdődik a nap és délután 4-5-ig tart. A reggeli vizit után lehet választani, hogy az ember műtőbe megy, vagy az ambulanciára. A műtőben érdemes sok időt eltölteni, mert hetente 3-4 műtétet végeznek DaVinci-robottal, ill. a diagnosztikus és laparoszkópos beavatkozásokat is nagy számban végzik. Nyitott műtétekre pedig van lehetőség bemosakodni. Az ambulanciára folyamatosan érkeznek a betegek. Itt a hallgatóknak nincs sok lehetősége beteggel beszélgetni és vizsgálni őket, de nagyon sok érdekes és tanulságos esetet lehet megfigyelni. Elsősorban azoknak ajánlom ezt a gyakorlatot, akik szülészet-nőgyógyászat irányba szeretnének specializálódni.
4 hét elteltével megkezdtem az endokrinológia gyakorlatomat, most a második héten vagyok túl. A legproaktívabb és az egyik leghasznosabb rotáció, amin valaha részt vettem. Nagyon jól érzem magam itt, mindenki segítőkész és könnyen bele lehet jönni. Itt nincsenek fekvőbetegek, egész nap ambuláns betegeket látnak el. Az első napomon csak megfigyeltem, a második naptól már egyedül bemehettem beteghez és felvehettem az anamnézist, ill. meg is vizsgálhattam őket, tehát mi, hallgatók is be vagyunk vonva a mindennapi munkába. Rám inkább az egyszerű eseteket bízzák, és bármikor lehet szólni, ha nehéznek érzem az esetet és kell segítség. Mivel 60-70 beteget is ellátnak egy nap, ezért még az én kis segítségem is jól jön. Eddig papíron zajlott az egész betegdokumentáció, de jövő hónaptól elektronikus rendszerre váltanak, így a következő turnusok hallgatói már a számítógépeket fogják használni. Aki ezt a gyakorlatot választja, annak azt javaslom, hogy ne vegyen metró-busz havibérletet. Nagyon drága és nem használja ki az ember. Bár messze van a klinika, pénteken nagyrészt be sem kell menni, szerdán pedig egy közelebbi helyszínen vagyunk, ez gyalog vagy biciklivel megközelíthető. Illetve ha szóba kerül, hogy tömegközlekedéssel jársz, akkor azonnal kb. hárman felajánlják, hogy hazavisznek. A legtöbb beteg egyébként diabéteszes vagy pajzsmirigy-probléma miatt érkezik, tehát az általános orvosi tudás szempontjából fontos témákról van szó.
Én személy szerint ez alatt az idő alatt a beteggel való kommunikáció és a referálás téren fejlődtem sokat (a tárgyi tudás elmélyítése mellett). A beteghez való hozzáállás, a kommunikáció és az idő-management kiváló, remélem ezek a dolgok és ez a szemlélet belém ivódik, és egy életre végigkísérnek a pályán.
Végül arról írnék, mivel töltjük itt a szabadidőnket. Hétköznap rendszerint mindannyian késő délután érünk haza; edzés, főzés, bevásárlás, az adott napi élménybeszámoló vacsora közben – már el is ment a nap. A hétvégékre igyekszünk minél több programot szervezni.
Idefelé úton New Yorkban szálltunk át, így megálltunk ott egy pár napra. Aki tervez kirándulást buffaloi tartózkodása alatt ebbe a rendkívül nyüzsgő, élénk városba, annak nagyon tudom ajánlani, hogy ejtse útba idefele, így egy oda-vissza utat meg lehet spórolni.


Július 4-e estét a Canalside-on töltöttük, itt egy kikötő és kulturális központ található (nyáron sok koncert és szabadtéri program van itt). A nemzeti ünnepen koncerteket, tűzijátékot láttunk és megcsodáltuk a naplementét.
Felfedeztük a környék éttermeit, kávézóit, és természetesen a Buffalo Chicken Wings sem maradhatott ki. A Delaware Parkban nyáron szabadtéri színházat állítanak fel, itt Shakespeare darabokat játszanak, a Rómeó és Júliát néztem meg. Lenyűgözött az eredeti nyelvezet és a szabadtéri piknik-hangulat.
Az egyik hétvégén a Niagaránál kirándultunk, ez mindössze 20 percre található Buffalo-tól. Felszálltunk a hajóra, ami bemegy közvetlenül a vízesés aljáig, szavakkal nehezen leírható a látvány, ezért képekkel illusztrálom.



Kanadából pedig Buffalo szivárvány alatt látszott, mint a mesékben.


A strandszezont igyekszünk kihasználni, az Erie-tó partján, Woodlawn beach-en élveztük a napsütést. Emellett baseball-meccsre is eljutottunk, s ott megtapasztaltuk azt érzést, hangulatot, amiről a TV-t nézve oly sokszor gondolkoztunk, milyen is lehet.


Az itteni magyarok meghívtak magukhoz vendégségbe, és szerveztek nekünk programokat. Hálásak vagyunk nekik, és óriási biztonságérzetet ad, hogy ha bármi baj történne, rájuk biztosan számíthatnánk.
Gyorsan telik az idő, már 6 hét eltelt! Az élmények és élménybeszámolók sora azonban nem áll meg.
Addig is mindenkit biztatok, hogy jelentkezzen a programra és adjon bele mindent, hogy jöhessen, mert nagyon megéri. :)

2015. 08. 06.
Forgó Bianka

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése