A második hónapomat az
urológiai sebészeten töltöttem, továbbra is a Roswellben. Ezen az osztályon
kicsit máshogy mennek a dolgok, mint a mellkassebészeten, de gyorsan bele
tudtam ebbe is szokni. Összességében itt kevesebb a műtét, volt nem egy nap,
hogy egyáltalán nem is volt, viszont a clinic-en sokkal pörgősebb az élet.
Alapvetően az urologián 2 team működik párhuzamosan, az egyik a vese csoport, a
másik a prosztata-hólyag csoport. Az attendingek fixen vezetnek egy-egy teamet,
míg a fellow-k havonta rotálódnak közöttük. A legtöbb műtét robotos, de előfordulnak
nyitott, illetve nyitottá konvertált műtétek is. Nyitott műtéten csak a vese
teammel voltam, (a másikkal nem is volt), és itt Dr. K. nagyon kedvesen
magyarázott végig, őt igazán érdemes követni! A robotos műtétek különlegessége
az, hogy 3D-s monitoron követhetjük, ami teljesen új élményt ad, nagyban
megkönnyíti az anatómia felismerését. Tevékenyen közreműködni ezeknek a műtéteknek
a végén, záráskor tudtam. A clinic-en (ambulancia) remek lehetőségem volt a betegtájékoztatást
megfigyelni. Egészen más dimenzióban zajlik itt az orvos-beteg kommunikáció. Az
orvosok végtelen türelemmel és empátiával fordulnak a beteghez, itt nem
maradhat kérdés megválaszolatlanul. Különösen érdekes volt látni, amikor egy
börtönlakót készítettek fel radikális prostatectomiára, itt érthető okokból több
egyéb szempont is felmerült a műtét tervezése, időzítése és utógondozás kapcsán.
Az élet Buffaloban még mindig kissé télies
volt, az első hétvégén havazott is. Azért igyekeztünk minél többet kimozdulni
is, amennyire időnk engedte. Elmentem megnézni a tóparton álló 2 második
világháborús csatahajót és tengeralattjárót. Főleg a nagyobbik hajó az érdekes,
a tetejétől a legaljáig be lehet járni, aki erre vállalkozik, sok lépcsőzésre
számítson! Persze megtaláltam a hajón a gyengélkedőt, orvosi vizsgálót és a
műtőt is.
Az egyik hétvégén közösen ellátogattunk
Bostonba. Rengeteg magyar él itt, úgyhogy könnyű volt ismerősöket találni itt.
Jártunk a`tudósklubban`, ami főként a helyi magyar közösség havi
találkozóhelye, illetve valamilyen tudományos előadás is mindig van. Most a
kvantumszámítógépről hallhattunk egy érdekes prezentációt egy MIT-n kutató
magyar diáktól. Igyekeztünk a rövid idő alatt az összes nevezetességet bejárni, és azt hiszem ezt egészen jól teljesítettük is, úgyhogy jól elfáradtunk a végére.
Jártunk a Science Museumban is, ami inkább gyerekeknek szól, mint nekünk, de
egy hídon van, ahonnan nagyon szép a kilátás. Boston gyönyörű város, egészen európai
jellege van, mindenkinek csak ajánlani tudom!
2017. május 3.
Szima-Mármarosi Eszter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése