Utazások hónapja

Az októberi, novemberi időszak az utazások hetei voltak: Jártunk Sarasotában, Floridában a méltán híres HMAA konferencián, Bostonban és  voltam Washingtonban a családommal. Nem is tudom hirtelen, melyikről írjak, annyira nehéz kiemelni egyet közülük! Kezdjük hát az elején, mindegyikről egy picit.

Nagy izgalommal vártuk Sarasotát, hiszen tudtuk, hogy először fogunk majd előadni angolul, nem tudtuk, hogy mennyit kell majd dolgozni, de főleg azért, mert alig vártuk, hogy végre mi is átéljük azt, amiről annyit hallottunk: a HMAA konferenciát. Én 2015 őszén vettem részt először, ahova a családommal mentem, mégis inkább buliból állt, mint munkából és előadáson feszengésből. Ott tapasztalhattuk meg, hogy az orvosok is éppen olyan emberek, mint a medikusok (de ezt azért itthon nem híreszteljük!). Csak, hogy értsétek, mire gondolok, este együtt koccintottunk, nevetgéltünk egy nagyon kedves férfival, akiről amikor kiderült, hogy ő az egyik orvosi egyetem biofizika intézetének vezetője, szinte rá sem mertük nézni- egészen addig, míg ki nem hívott minket egy vérre menő strandröpi meccsre másnap a parton. De az sem volt mindennapi élmény, amikor a Magyarországon sosem élt amerikaiak lazán lepipálnak minket az éjszaka az óceánparton népdalokat játszó zenekarral való éneklésben, majd összekapaszkodunk húszan és együtt táncolunk közben. Hát ilyen ez a Sarasota: az előadások színvonalasak, az esték pótolhatatlanok. Jövünk legközelebb is!

Ezt követte a  washingtoni látogatásunk, ahova testvéreimmel, családommal mentem. Három nap alatt körbejártuk az egész fővárost, amolyan levezetésnek a sarasotai bulimaratonok után, egészen pontosan napi 25 kilométereket tettünk meg lábon! Visszatérve Buffaloba napokig járni nem tudtam, de bármikor újra csinálnám- nem is kérdés.

A hónap utolsó útja Bostonba vitt minket, ezt már újra négyen tettük meg a lányokkal. Ez a város mind közül a kedvencem, imádom a hangulatát, a kikötőket, a tengeri herkentyűket, a Harvardot és környékét, ahol legalább egy napot el is töltöttünk persze (felét csak a könyvtárában!). Egy kedves ismerősünk fogadott be minket erre a három napra, ami egészen elhanyagolható szívesség ahhoz képest, hogy bevezetett minket az amerikai foci rejtelmeibe: ezúton is hálás köszönetem érte! Ha a buffalói programból az új barátaim, megismert embereken kívül valamit hazavihetnék, egész biztos ez lenne az. Go Pats go!!!!

Merkely Petra

2016. november 20.