Amikor megérkeztem Buffalóba március elején egy csütörtöki
napon, -5°C volt kint, a helyiek és az előző turnus vendégszeretete azonban
hamar megmelengetett. Csak amíg eljutottam a buszállomástól a szállásig, hárman
is segítettek ajtót nyitni vagy éppen leszállni a buszról a háromhavi
csomagommal. A szálláson pedig már nagy szeretettel várt minket Zsófi, Eperke,
Juci és Laci, akik vacsorával, a kérdéseinkre adott türelmes válaszokkal és
kész hétvégi programajánlattal vártak minket.
Csütörtök este Zsófi és Eperke készített finom
lencsefőzeléket és virslit. Nekem nagyon jól esett a hosszú utazás után.
Szombatra pedig Juci lepett meg minket sült csirkecombbal. Együtt ettünk-ittunk
és beszélgettünk. A lakás is szépen ki volt takarítva, amit ezúton is köszönünk
nekik. Az ilyen dolgok nagyon sokat jelentenek egy három hónapos kaland
kezdetén, ami nekünk nagyon jól indult az előző turnusnak köszönhetően.
De nemcsak az éhségünket, hanem minden kíváncsiságunkat is
teljes mértékben kielégítették a többiek. Rengeteget beszélgettünk és részletes
választ kaptunk minden kérdésünkre. Tényleg mindenre. Részletesen elmeséltek
mindent, hogy mi hogy működik a kórházban, illetve a házban. Este már azon
nevettünk, hogy arra is külön kitértek, hogy hogy kell a fizetős mosógép
pénzbedobó nyílását használni, hogy elinduljon a mosás.
Másnap elvittek a kórházba, hogy tudjuk, hogy hová kell
majd mennünk hétfőtől. Megjegyeztük a fontos emeleteket és ajtókat, amikre
szükségünk lesz az itt-tartózkodás alatt. Találkoztunk T. Éva nénivel is,
aki évtizedek óta él Buffalóban, cserkészvezető, és hosszú évek óta egyengeti
az ösztöndíjas magyar orvostanhallgatók kiutazását. Emellett pedig nagyon
kedves, mindenben szívesen segít nekünk.
Szombat este pedig a helyi arcoknak is bemutattak egy
farewell- és welcome-party keretében. Az előző turnus búcsúzott, mi pedig
megismerkedtünk a helyi fiatal magyarokkal és néhány amerikai
orvostanhallgatóval. A magyarokkal attól kezdve rendszeresen találkozunk és
csinálunk közös programokat, például együtt mentünk a Niagarához vagy éppen
bevásárolni. Négyen a CTP ösztöndíjával végeznek itt mesterképzést, a többiek
pedig már dolgoznak Buffalóban.
Vasárnap aztán egy újabb kedves buffalói házaspárral is
megismerkedtünk, akik elvittek a helyi magyar misére. Ezt minden csapatnak
ajánlani tudom. Nemcsak a különleges hangulat miatt, hanem azért is, mert itt
is bemutattak a helyi magyar közösségnek, amely tagjai egy csomó segítséget
felajánlottak nekünk, és azóta végtelenül kedvesen elhívtak koncertre és más
helyi programokra is, sőt a március 15-ét is együtt ünnepeltük.
Úgyhogy a mi három hónapunk nagyon jól kezdődött. Meleg
szeretettel fogadtak minket, és mindent megtettek az előző turnus tagjai és a
buffalói magyarok, hogy zökkenőmentesen kezdődjön a csereprogramunk. Annyi
sokan vesznek körbe minket, hogy biztos vagyok benne, a következő három hónap
is csupa kaland és izgalom lesz!
2017. április 1.
Bárdos Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése