Sziasztok!
Az utóbbi
négy hetemet az előző bejegyzés szerzőjéhez hasonlóan a Diabetes and
Endocrinology Center of WNY Maple Road 705. szám alatt töltöttem. Sok új
információval nem tudok szolgálni, talán pár gondolatot fűznék hozzá:
1. a
közlekedésről: a másfél óra út, végén fél óra sétával, és akkor
"csak" ennyi, hogyha azt a verziót választja a diák, amikor az utolsó
fél óra séta nagy részénél nincs járda az autóút szélén. És ezt napi kétszer ha
épp nem tudnak elvinni, rendkívül megterhelő. Így kizárólag azoknak javaslom a
gyakorlat felvételét, akik a nyári turnusban mennek, vagy az őszi turnus első
két hónapjának valamelyikén vették fel. Én a második hónapját töltöttem az őszi
turnusnak ott, és az időjárás sokszor esős, és viharos-szeles volt. Ha csak egyszer
a gyalogúton kapja el az embert, a gyakorlat hátralévő részét otthon lázasan
fogja tölteni.
Ide is elérkezett az ősz |
2. A nap
során minden beteg kikérdezése és megvizsgálása után van valamennyi holtidő (ha
épp nem megy abban a pillanatban egy másik orvos egy másik beteghez, ahova
csatlakozhatsz), amikor a rezidens vagy más gépeli az elhangzottakat. Ekkor a
tablet, vagy éppen könyv nagyon hasznosan jön: utána lehet olvasni az éppen
látott betegségnek, kezelésnek, stb-nek.
3.
El kell felejteni "ezt már tudnom kellene" gondolkodást. Modern
világban élünk, és a teljes orvosgárda folyamatosan online van, telefonon,
tableten, laptopon, hogy utánakeressenek bárminek ami eszükbe jut. Ez akár azt
is jelenti, hogy meg kell nézni, hogy mik is a legfrissebb diabetes gyógyszerek,
és odáig terjed, hogy most akkor melyik is a metformin egyik ritka
mellékhatása. No meg amikor egzotikusabb ritkább betegséggel jön be a beteg,
bizony a rezidens is elolvassa, hogy mi is az, mielőtt bemegy hozzá. Ha valami
nem jut eszedbe, nézd meg amivel tudod neten, és így meg fogod jegyezni. Ne
memorizálj, hanem tedd magadévá a learn by doing principle-t.
2015. 11. 15.
Zs. Benjámin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése