Winter is coming…

A véget nem érő papírmunka és az egy napos repülőút után december 10-én végre megérkeztünk Buffalo-ba egy havas éjszakán. Az előző csoport vacsorával és megvetett ágyakkal várt minket. Már rögtön az elején belecsöppentük a buffaloi télbe, bár a korábbi beszámolókból sejtettük, hogy lesz ez még rosszabb… ezért mindenre felkészülve magammal hoztam egy sínadrágot, meleg kabátot és hótaposót, amikre előbb utóbb szükségem is volt.

Az első négy hetet az endokrinológián töltöttem, amit mindenkinek csak ajánlani tudok, annak ellenére, hogy nagyon messze van, és elég hosszú időbe telik kijutni. Viszont miután megtudták az osztályon, hogy nincs autónk és sétálunk és tömegközlekednünk kell a klinikára mindig akadt valaki, aki elvitt minket a metrómegállóig és feltűnően sok embernek esett útba a lakásunk is. Az endokrinológián mindenki nagyon segítőkész volt, először a rezidensekkel vizsgáltunk, és kérdeztünk ki betegeket, két nap múlva viszont megengedték, hogy egyedül menjük, és minden beteg után a rezindensekhez és a fellow-khoz hasonlóan mi is referáltunk az attendigeknek. Nagyon sokféle beteget láttam, és rengeteget tanultam ez alatt a négy hét alatt.

Az első hétvégén elmentünk a Piano Guys karácsonyi koncertjére mind a négyen a Shea's Performing Arts Center-be. Az épület belső tere alapvetően is gyönyörű az aranyozott díszekkel és az óriási vörös kárpitokkal és bársony függönyökkel, de a karácsonyi díszítés és a zene azonnal meghozta a karácsonyi hangulatot.

A második hétvégén elhatároztuk, hogy megnézzük a Niagara vízesést. Mindenki azt mondta, hogy a kanadai oldalra menjünk át, mert onnan sokkal szebb a vízesés. Volt lehetőségünk bemenni a vízesés mögé, este pedig megcsodálhattuk a színes és kivilágított Niagara vízesést és Ontario-t teljes karácsonyi pompájában.

A karácsonyt Anikóval kettesben töltöttük, sikerült beszereznünk egy kicsi karácsonyfát, izzókat és sütöttük mézeskalácsot, hogy a családunktól távol is meghozzuk a karácsonyi hangulatot.

Szilveszterre mindenki visszajött, így négyesben ünnepelhettünk. Buffalo-ban hasonlóan a new yorki Times Square-hez éjfélkor leengednek egy világító gömböt egy magas épület tetejéről. A ball drop előtt egy fél órával kiértünk a térre, ahol már akkor hatalmas tömeg ünnepelt, és egy helyi zenekart adott koncertet.

Végül pedig kipipáltunk a bakancslistánkon még egy pontot, és elmentünk egy hoki meccsre a First Niagara Centerbe, ahol a Buffalo Sabers minden lelkes szurkolásunk ellenére szenvedett szomorú vereséget a floridai csapat ellen.

Remélem, mire legközelebb írunk sikerül megszabadulnunk a háziállatainktól, az ágyi poloskáktól, amik az én ágyamat alatt találtak menedéket… még szerencse, hogy a lakás óriási, és mióta felderítettük a fészküket azóta a nappaliban alszom :).

2015. 01. 12.

Móczár Eszter