Megérkeztünk! :-)

A sok papírmunka és készülődés után eljött az idő, hogy mi is elinduljunk Amerikába a várva várt gyakorlatra. New Yorkba érkezett meg a repülőnk, ahol eltöltöttünk 3 napot és nagyjából sikerült is bejárnunk Manhattant ez alatt a pár nap alatt. Szerdán este pedig megérkeztünk Buffalóba, ahol az előző turnus nagyon kedvesen fogadott minket és ellátott hasznos tudnivalókkal. Első hétvégén már megismerkedtünk M.I. doktor úrral, aki akkor is és azóta is mindenben segítségünkre van. Segített az első nagy bevásárlásban, úgyhogy könnyebben kezdtük meg az első hónapot Buffalóban.

Central Park, New York

Az első rotációm neurológia volt, ahol az első 2 hétben általános neurológián voltam, utána pedig a stroke részlegen. Már a jelentkezésem óta alig vártam, hogy megismerjem és részt vehessek a stroke team munkájában, és nem okozott csalódást ez a két hét. A team általában 3 rezidensből, egy szakorvosból és hallgatókból állt. Reggelente 7-kor kezdődött a nap, és minden reggel a hallgatók is kaptak betegeket, akiket megvizsgáltunk és később referáltunk a szakorvosnak. Ez után pedig a szakorvossal együtt ment az egész team és végiglátogattuk az összes beteget. Nagyon tetszett, hogy sok időt szánnak egy-egy betegre, részletesen tájékoztatják őket és a hozzátartozókat is. Sosem voltam még ilyen modern és szép kórházban. Még a sürgősségi osztályon is külön szobában vannak a betegek és a hozzátartozók is nyugodtan maradhatnak velük. Nagyon jó élmény volt nap mint nap ilyen környezetben mozogni és dolgozni, azt hiszem erre mindig is emlékezni fogok.

Buffalo General Hospital reggeli fényei

Szerencsére könnyen be tudtam illeszkedni a csapatba, mert a rezidensek és a hallgatók is nagyon kedvesen fogadtak. Mindenben segítettek, bármikor lehetett kérdezni és teljesen ugyanúgy kezeltek, mint az amerikai hallgatókat. Az orvosok igyekeztek minél többet tanítani minket, és úgy érzem nagyon sokat fejlődtem szakmailag a gyakorlat alatt. Általában délután 4-ig maradtunk egy nap. A délutánok pihenéssel, edzéssel, vagy a másnapra való felkészüléssel teltek, ha épp kaptunk valami feladatot.

Hétvégenként pedig igyekeztünk bejárni Buffalót, felfedeztünk hangulatos kávézókat, természetesen megkóstoltuk a híres buffalo chicken wings-et, és elsétáltunk az Erie-tó partjára. Egyik délután egy nagyon kedves amerikai lány pedig elvitt minket a Niagara-vízeséshez. Megismerkedtünk a buffaloi magyar közösséggel, akik szeretettel fogadtak minket a március 15-i ünnepségen, amire mi verssel készültünk, és utána egy finom vacsorán vehettünk részt.

Buffalo belvárosa

Buffalói házak

A befagyott Erie-tó

Így első benyomásként Buffalóval kapcsolatban még az időjárást említeném meg, ami semmiképp sem szokványos. Megérkezésünk óta bárkivel beszélünk, megemlíti, hogy itt május végéig bármikor számíthatunk havazásra. Van egy-egy nap, amikor azt hisszük, hogy már itt a tavasz, aztán gyorsan észbe kapunk, amikor például március 31-én reggel havas tájra ébredünk. Ettől függetlenül mi reménykedünk, hogy bár lassan, de egyszer igazán kitavaszodik amíg itt vagyunk.

Most pedig épp Torontóba készülődünk, ahova két kedves amerikai ismerősünkkel megyünk, de erről már a következő blogban írok.

Remélem ugyanilyen izgalmasan és jókedvűen fog eltelni a következő hónap is! J

A Niagara-vízesésnél

2019. április 5., Vattay Borbála