Már több, mint egy hónap telt el
azóta, hogy Debrecenben, egy hajnali órában, körülbelül 40 kg csomaggal
felszerelkezve, izgatottan vártam reptéri transzferemet, hogy megkezdhessem
hosszú utazásomat.
Sok keresgélés és mérlegelés után
sikerült kiválasztanom a megfelelő repülőjegyet és Budapest-Varsó-New York lett az útvonalam. Az
első 8 napot a nővéremmel együtt töltöttük New Yorkban, így sikerült
megvalósítani régi álmunkat, hogy felfedezhessük a várost, amely soha nem
alszik.
Már jóval az indulásunk előtt
elkezdtük tervezni a városlátogatást, és meglepődve jöttünk rá, hogy viszonylag
kedvező áron lehet kiadó szobákat találni airbnb-lakásokban.
New York mégis sokkal nagyobb
élmény volt, mint ahogy vártam, biztonságos, az emberek segítőkészek és nagyon
jól szervezett a tömegközlekedés! A város hírnevéhez hűen mindig nagy a
sürgés-forgás, az emberek éjjel-nappal rohannak valamerre, és mindig történik
valami, itt tényleg nem lehet unatkozni.
Vásároltunk egy New York
Sightseeing Pass-t, aminek segítségével kényelmesen bejártuk az összes híres és
kihagyhatatlan nevezetességet, de bőven volt időnk saját programokra is.
Barangoltunk a különböző városrészekben, és sikerült felvenni a new yorki
életérzést egy igazi Pumpkin Spice Latteval a kezünkben. Felejthetetlen
élményeket szereztünk azalatt a bő egy hét alatt, és úgy hagytuk el a várost,
hogy tudtuk, nem ez volt az utolsó látogatásunk!
Izgatottságom még jobban
fokozódott, ahogy közeledett a Buffaloba utazásom dátuma. Tudtam, hogy el kell
búcsúznom a nővéremtől, és egyedül kell folytatnom az utat új élmények és
tapasztalatok felé. Még soha nem voltam ennyit távol az otthonomtól, így
kíváncsian vártam, hogyan fogom teljesíteni az új kihívásokat.
A gyakorlat kezdetét megelőző
csütörtökre időzítettük az érkezésünket Buffaloba, Anna, Marci és Anna húga,
Bogi vártak a repülőtéren. Ők bérelt autóval érkeztek a városba, így barátságos
arcok fogadtak már rögtön az
érkezéskor. Egyből a lakásba mentünk, ahol az előző turnus diákjaival is
megismerkedhettünk. Sok hasznos tippet és információt kaptunk tőlük a következő 3 hónapra, kissé kétségbeejtőnek is tűnt ez a sok információ elsőre.
Másnap reggel a hivatalos dolgokkal
foglalkoztunk, melyek nagy részét sikerült elintézni, de sajnos nem mindent.
Fontos tudni, hogy a kanadai határ átlépéséhez a kapott DS-2019 nyomtatványt
alá kell írnia először az International Student Services irodának. Ez egy
információs beszélgetés keretében történik a North Campuson. Nekünk ez a beszélgetés
körülbelül egy héttel az érkezés után történt meg, vagyis azóta vált lehetővé
számunkra is a Kanadába utazás.
Az első hétvégén a város
felfedezésével és a lakásba való berendezkedéssel töltöttük az időt, illetve
meglátogattuk a Niagara-vízesés amerikai oldalát. A szállásunk Buffalo egyik legszebb környékén
található, szinte mindennel felszerelt; két hálószoba, két fürdőszoba, konyha
és egy tágas nappali található benne, továbbá egy nagy erkély tartozik hozzá.
Szombaton sikerült az első bevásárlást
is elintézni, amely nem volt egyszerű feladat az óriási választékot meglátva,
hosszú időn át bolyongtunk a végtelen sorok között, mire sikerült mindenkinek
megvennie a szükséges dolgokat. Alapvetően igaz Buffalora és az USA-ra, hogy
minden sokkal nagyobb méretű, mint Európában: a távolságok, az épületek, az
autók, a kiszerelések, a kávé és még az emberek is.
Izgatottan vártuk a hétfőt, amikor
reggel 7 órára kellett neurológia orientációs előadásra mennünk. Az előadáson a
neurológiai betegvizsgálat legfontosabb részeit tanultuk meg illetve megtudtuk,
hogy az elkövetkezendő 4 hetet melyik osztályon fogjuk tölteni.
Számomra nem volt meglepetés, hogy
a gyermekneurológiai osztályra osztottak be, mivel én a gyermekgyógyászat
gyakorlatot szerettem volna teljesíteni az első két rotációban.
A gyermekneurológia gyakorlat
helyszíne a Women’s and Children's Hospital of Buffalo, ami a lakástól
körülbelül 15 perc sétára található. November elején fog átköltözni a kórház
egy teljesen új épületbe, így ez egy izgalmas időszak a gyermekkórház életében,
és szerencsére én is a részese lehetek ennek.
Változatosan telik el egy hét az
osztályon, általában fél 9-től fél 5-ig tart a gyakorlat, hetente több
alkalommal előadásokon és osztályos meetingeken is részt veszünk, továbbá
minden csütörtökön a hallgatók is prezentációkat tartanak az aktuális esetekhez
kapcsolódó kórképekről, cikkekről. Nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra a
kórházban, minden nap kell új betegeket vizsgálnunk, felvenni tőlük az
anamnézist, majd az osztályos orvosoknak prezentálnunk az eseteket. Ezután a
vizit következik, ahol a szakorvos újra megvizsgál minden beteget, ismerteti a
diagnózist és a kezelési tervet a beteggel és a hozzátartozóival, és
részletesen válaszol minden felmerülő kérdésre. Nem ritka az sem, hogy a vizit
alkalmával 30 percet is foglalkoznak egy beteggel, rendkívül nagy hangsúlyt
fektetnek a megfelelő kommunikációra. A kórház sokat törődik azzal, hogy a kis
betegek és szüleik a lehető legkényelmesebben érezhessék magukat; minden emeleten
külön játszószoba van berendezve a legmodernebb játékokkal, a családbarát
kórtermekben a szülők is kényelmesen tudnak pihenni, és minden napra jut valami
program: terápiás kutyákat lehet simogatni vagy különböző plüssállatok közül
lehet válogatni.
Az osztályon jó hangulatban telik a
munka, a kommunikációs stílus sokkal kötetlenebb, míg az öltözködési szabályok
formálisabbak, mint az otthoni kórházakban, figyelni kell az elegáns
megjelenésre.
Az elmúlt egy hónapban sok új
élményben volt részünk és sok új emberrel találkoztunk. Megismerkedtünk a
kedves M. családdal, akik meghívtak minket egy nagyon jó indiai étterembe és
rendkívül közvetlenek és segítőkészek voltak. Nem sokkal ezután részt vehettünk
a rendszeresen megrendezésre kerülő magyar filmestjükön is, ahol minden
alkalommal egy aktuális magyar filmet tekinthet meg az itteni magyar közösség
és itt kerítenek alkalmat az új turnus diákjainak bemutatására is. Lehetőségünk
volt beszélgetni a sok kedves helyi magyarral és a más program keretében itt tanuló
diákokkal is.
A buffalo chicken wingst és helyi
kézműves söröket nem érdemes kihagyni, így egy péntek este elmentünk az egyik
legrégebbi bárba, ahol olyan szerencsénk volt, hogy egy helyi jazz banda
játszott miközben mi 50 darab csirkeszárny elfogyasztásával küzdöttünk.
A lakástól néhány sarokra minden
szombaton megrendezésre kerülő Farmers’ Marketre is több alkalommal
ellátogattunk már, itt helyi zöldségek-gyümölcsök, friss sütemények, kávé és
mindenféle finomság kapható.
Múlt vasárnap pedig elmentünk az
Erie-tó partján lévő Canalside-ra, ahol az Erie-csatorna építésének
történetével ismerkedtünk meg. Megnéztük továbbá a Naval & Military Parkban
kiállított lenyűgöző méretű katonai hajókat, tengeralattjárókat, ami rendkívül érdekes
volt.
Az első hónap rengeteg új élményt
tartogatott és úgy érzem, sikerült felvenni a helyi ritmust. Kíváncsian várom, hogy a
következő 4 hét miket tartogat, legközelebb Sarasotából jelentkezem! :)
2017. október 21.
Orosz Tünde
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése