Az elmúlt két hónapban elképesztően sokat tanultam a
gyakorlat alatt, amit a Roswell Park Cancer Institute Gastrointestinal Surgery
(Roswell Park Onkológiai Intézet hasi sebészeti) osztályán töltöttem. Több
szempontból is sokat fejlődtem: tapasztalatokat szereztem másodasszisztensként,
elmélyíthettem az elméleti tudásomat és fejleszthettem manuális képességeimet
is. Mindezt ráadásul nyitott, laparoszkópos, sőt robottal asszisztált sebészeti
esetek során. Nagyon hálás vagyok, hogy itt lehettem!
Egy átlagos napon egy vagy két műtéten vehettem részt.
Általában 7:30-kor kezdtünk és késő délutánig tartott a műtéti program (sokszor
egyetlen műtét). Minden nap bemosakodhattam, és másodasszisztálhattam. Rengeteg
dolgot láttam, úgymint pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-műtéteket, nagyon sok
minimálinvazív nyelőcsőműtétet, gyomorműtéteket, májműtéteket, majdnem tíz
Whipple-műtétet, vékony- és vastagbélműtéteket, végbélműtétet, sőt HIPEC-kel
kiegészített citoreduktív beavatkozást is a hashártyán. Mindig igyekeztem
figyelni és megjegyezni, hogy mi történik. Nagyon sok minden egész más, mint
otthon. Más az előkészítés, szinte kivétel nélkül medián metszésből operálnak,
más a sebzárás, a tulajdonképpeni műtétről nem is beszélve. Mindenből a legmodernebb
eszközöket használják, és mindenből annyit, amennyit csak kíván a sebész.
Nagyon sok minden másképp működik, mint otthon, és egészen különleges volt ezt
átélni.
Közben a hangulat is mindig jó volt a műtőben. (Főleg ha
értettem, mit mondanak amerikai kiejtéssel a maszk alatt). Minden alkalommal
volt lehetőségem kérdezni is a sebésztől a műtét előtt, sőt sokszor a
radiológiai felvételeket is megnéztük együtt. Bármikor bármit kérdezhettem, sőt
el is várták, hogy kérdezzek. A Roswell Parkban ez így megy: mindenki nagyon
segítőkész, de elsősorban akkor, ha én is beleteszem a magamét: proaktív
vagyok, érdeklődök, kérdezgetek.
Cserébe tőlem is kérdezgettek. Egyrészt anatómiai képleteket
és a műtét következő lépéseit. Másrészt elméleti dolgokat az adott esettel
kapcsolatban, mint például a tumor jellegzetes tüneteit, rizikófaktorait,
stádiumbeosztását, kezelési lehetőségeit. Amerikában kényesen ügyelnek rá, hogy
minden rendben, protokollok szerint történjen, és örültek neki, ha én is ennek
tükrében látom az adott esetet a diagnózistól kezdve a terápián át a
prognózisig. Az első hét végétől kezdve ezért mindig át is néztem a másnapi
műtéteknek megfelelő Uptodate-topicokat, és ebből nagyon sokat tanultam.
Különösen jó volt, hogy a sebészeti gyakorlatot még otthon, az I. Számú
Sebészeti Klinikán elkezdtem, ezért volt összehasonlítási alapom, úgyhogy azt
is meg tudtuk beszélni, hogy melyik országban mit hogyan csinálnak.
Jó volt az is, hogy néhány dolgot saját kézzel is tudtam
gyakorolni. A hólyagkatéter felhelyezésében és a sebzárásban például mindig
segíthettem. A laparoszkópos nyílásokat általában én zárhattam, és a nagy hasi
metszéseknél is engedtek több-kevesebb öltést. Műtét közben is csinálhattam
apróbb dolgokat, a csúcs az volt, amikor egy thoracoscopos műtét során
vezérelhettem az optikát, de tettem pár öltést például a gyomorba is, meg
rezekáltam tüdőt varrógéppel. Ha pedig éppen volt egy kis szabadidőm,
elmehettem az ATLAS gyakorlóterembe, ahol szabadon lehetett laparoszkópos
training boxszal, endoszkópos szimulátorral, sőt Ross sebészrobottal is
gyakorolni! (Néha sajnos tényleg rossz volt a robot.)
Robotot a műtőben, élesben is láttam, az is nagy élmény
volt. A kismedencei műtéteket, ha lehet, itt már Da Vinci Si robottal
csinálják. Nagy élmény volt 3D-szemüvegben “ott lenni” a kismedencében.
Hamarosan talán Magyarországra is eljut az új technológia. Persze a műtétek
többsége még Amerikában is laparoszkópos vagy nyitott volt...
Ezek alapján igazán sebészmennyországban érezhettem magamat
az elmúlt két hónapban. Nagyon sokat tapasztaltam másodasszisztensként, a sok
kérdezz-felelekből rengeteget tanultam, a varrásnak és a gyakorlónak
köszönhetően pedig a kézügyességemet is tökéletesíthettem. Az olyan
orvostanhallgatóknak, akik sebészek akarnak lenni, mint én, csak ajánlani tudom
a buffalói cseregyakorlatot!
2017. május 3.
Bárdos Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése