A gyermek-gasztroenterológián

Kedves Olvasó!

Utolsó hónapomat ismét a Women & Children's Hospital of Buffalo-ban töltöttem. Most a gyermek-gasztroenterológia osztályra kerültem. Itt egyedül voltam orvostanhallgató. Volt velem még egy rezidens, és alapvetően úgy próbálták beosztani a hetünket, hogy amennyire lehet, külön legyünk, hogy mindketten minél többet tanulhassunk az ott töltött 1 hónap alatt.

Így végül is a következőképpen nézett ki egy hetem:

Hétfőn, kedden, pénteken a bennfekvő osztályon voltam. Minden kedden 1 órakor az osztály dolgozói továbbképző előadásokat tartottak egymásnak egy közös ebéd mellett. Utána pedig a patológiai konzultációra mentünk át közösen, ahol az endoszkópiák során vett biopsziák kiértékelését mutatták be a patológusok. Szerdán az egyik orvos kivitt magával Hamburgba (Buffalo melletti kisváros), ahol a szakrendelés folyt. Csütörtökön az endoszkópos laborba voltam beosztva. Pénteken délelőtt volt a radiológiai konzultáció, ahol pedig a radiológus segítségével elemezték a betegek felvételeinek eredményét. Továbbá minden péntek reggel 8 órai kezdettel a kórház is szervezett továbbképző előadásokat. Szóval minden hetem elég színesen nézett ki.

Mikor a bennfekvő osztályon voltam, akkor többnyire dr. S. -t (klinikai orvos) vagy dr. R. -t (szakorvos) követve együtt vizsgáltuk meg a betegeket. Itt is sok konzultációs eset volt, illetve minden délután jöttek úgynevezett remicades betegek, akik infúzióban kapták meg gyógyszerüket. Egész nap bármikor érkezhetett konzultációs kérelem. Ezeknél sokszor engem küldtek előre a rezidenssel, hogy nézzük meg a beteget, akit aztán prezentálni kellett dr. R. -nek. R.  mindig sokat kérdezett, hogy mikor mit hogyan vizsgálnék ki, milyen differenciáldiagnosztikai kérdések merülhetnek fel, meg ehhez hasonlókat. Meg sokat is magyarázott persze.

A keddi előadások is érdekesek voltak, sokszor az osztály azon dolgozói adtak elő, akik valamilyen konferencián vettek részt, és összefoglalták milyen érdekességeket, új dolgokat hallottak az adott konferencián. Más alkalommal pedig arról számoltak be, hogy ki hogyan áll a kutatásával, vagy meghívott előadó adott elő. Mindezek alatt a „közös ebédből” (szenvicsek, taco, süti) lehetett finomakat csipegetni. Utána kezdődött ugye a patológia konzultáció. Itt külön megkérték a patológust, hogy nekem, illetve a rezidensnek mutassa meg külön is a kivetített biopsziákon látható patológiás eltéréseket. Úgyhogy itt is sokat lehetett tanulni.

Az endoszkópiák során mindig én is a beavatkozást végző orvossal mentem,  hogy részt vegyek a beteg tájékoztatásában is, ne csak a beavatkozást lássam. Az endoszkópia során csak figyeltem, de közben is sokat magyaráztak nekem az orvosok. Utána pedig közösen mutattuk meg a tükrözés eredményeit a beteg hozzátartozóinak. Sokszor az utolsó időpont kora délután volt a laborban, így utána még átmentem a bennfekvő osztályra.

Szerdán ugye a rendelőintézetben voltam. Nekem ez nagyon tetszett, mert nagyon sokféle beteg fordult meg itt is. Egyszerre 4 orvos is rendelt, és felváltva mentem velük megvizsgálnia a betegeket, hogy minél többféle esetet lássak. Itt az orvosokkal együtt nurse practitioner-ek és dietetikus is részt vettek a rendeléseken. Érdekes volt látni az ő munkájukat is. Sok-sok nagyon gyakorlati tanáccsal látták el a betegeket.

Pénteken reggel mindig a kórház nagy előadótermébe mentem 8 órára. Itt is nagyon változatos témák sorakoztak fel. Ezután rögtön átmentem a vizitre, majd onnan a radiológiai konzultáció termébe. Itt érdemes a radiológus közelébe ülni, hogy az ember jól lássa a monitort. A radiológiai konzultáció keretén belül egyeztették a további terápiás lépéseket is.

Ezen az osztályon is mindenki nagyon kedves volt velem. Mindenki szívesen magyarázott nekem, ha kérdeztem. Picit olyan volt, hogy az elején rajtam múlott, hogy mennyire vagyok érdeklődő, és miután látták, hogy igenis érdekel a dolog, sokkal inkább belevettek a munkába, aminek nagyon örültem. Szóval csak bátran kérdezzetek, legyetek egy picit rámenősebbek. :)

Két gyermek-gasztroenterológussal, S.-sel és R. -rel

Közben végre Buffaloban is tavasz lett! Nagyon megszépült tőle a város. Rengeteg virág van a kertekben. Sok mókust lehetett eddig is látni, de most, hogy már jó idő lett, sok nyuszi is megjelent a kertekben.

 Egyik hétvégén elmentünk kirándulni a Letchworth nemzeti parkba. Gyönyörű volt. A folyó mentén egymás után 3 vízesés is van, ezeket kerestük fel. Közben végig szikrázó napsütés volt, úgyhogy volt alkalmunk több szivárványt is látni a zuhatagok mentén. Emellett M. doktor úr szervezett az egyik hétvégére filmklubot, ahol több kinti magyar orvossal is találkoztunk. Amúgy a Meteo c. filmet néztük meg közösen sütizés mellett. Aminek még nagyon örültem, hogy az egyik hétvégére sikerült eljutni Bostonba, illetve a mellette levő Cape Cod-ra. Nekem nagyon nagy élmény volt, különösen az utóbbi, hogy gyönyörű, puha homokos parton sétálva élvezhetem az óceán látványát. Szerencsére nagyon szép időnk is volt, én picit le is égtem (bár amilyen fehér vagyok, ez nem nagy szám). Ráadásul Bostonban sok-sok tengeri finomságot volt alkalmam enni.

Letchworth nemzeti park

Cape Cod, homokos óceánpart

Bostonban Petőfit is megtaláltuk :)

Aztán lassan már a kinti gyakorlat vége közeledik. Hihetetlenül gyorsan eltelt ez a 3 hónap. Én nagyon megszerettem itt kinn lenni. Jó lenne még maradni, a gyakorlatokra is szívesen bejárnék még tovább is. Mindenesetre nagyon örülök és hálás vagyok a lehetőségnek, hogy ezt a 3 hónapot itt, Buffaloban tölthettem. Az biztos, hogy egy életre szóló élményekkel gazdagodtam, és mindenkinek csak ajánlani tudom, hogyha tud, éljen a lehetőséggel, hogy kiutazzon ide.

Kizöldült Buffalo

2016. május

Farkas Alexandra