2019. szeptember 8., vasárnap

New experiences in Buffalo - the second month


Hi everyone!

Thank you for continuing reading the next part of my blog 😊 It is unbelievable, the first two months have already passed here in Buffalo, time is flying so fast!! This month, I am at Leukemia, Internal Medicine at Roswell Park. The attendings here are rotating every week, so I shadow and round each week with a new attending. Most of the patients here suffer from acute myeloid leukemia and treatment is mostly chemotherapy. Students have the possibility to see a lot of bone mearrow biopsies and they can even join the attendings at the Laboratory Medicine, where the exact diagnosis and type of hematologic disease is made.

One weekend we visited Old Fort Erie with T. É., a lovely lady who taught us a lot about that special, historical place. Getting to Old Fort Erie means travelling to the edge of the Niagara River to experience the sights and sounds of a fort under siege at the War of 1812 National Historic Site. We joined British, First Nations, and American soldiers on a tour of the grounds and learned more about Niagara’s pivotal role in the War of 1812. Stepping back in time and reliving history by musket demonstrations and the annual Siege of Old Fort Erie Re-enactment was a unique experience. Even though 200 years ago it was a place of war, today it is a very pleasant, calm spot of New York.

We also had the chance to visit P. Bácsi in Toronto. One phone call - 2 days full board for three girls. As soon as he gets to know that we do not have any cranberry and orange jam at home, he rushes into the cellar and gets us also some typical Canadian maple syrup. Everything homemade, naturally. He is currently writing a cookbook with old recipes and adapts them to modern cuisine.  Obviously, he bakes himself as well - you can see his famous apple pie in one of the pictures with the „HMAA“ logo on top. And all that at the age of 94. Not only his cooking skills are amazing, he tells us a lot of impressive stories about his life: The experiences he has made and people he has met make your jaw drop. It is really instructive talking to him.

But now a little bit more about Toronto: Compared to Buffalo, it's a complete different experience. Lights, huge buildings, people on the street! Lots of people! We loved it. A mini New York City I would say. We walked a lot in the city, visited the beautiful Aquarium and the Distillery District which is a historic industrial quarter that is now used as an arts and entertainment district. It consists of several listed brick houses and is the largest collection of Victorian industrial buildings in North America. Built in 1832 by Gooderham and Worts, the destillery became the largest one in the world in the late 1860s, most of it was for export. Located at the port and connected to the railway network of the Canadian National Railway it had a good connection, not only to Canada.

In the attached pictures you can see Toronto skyline from the CN tower, which lies in the southern part of Toronto. It is a 553 meter high television tower and landmark of the city and was the highest television tower in the world from 1975 to 2009. It serves the telecommunications and the dissemination of over 30 television and radio programs. Even if the ticket to get all the way up to the top of the tower is not that cheap and even if you have to wait quite a lot until you get up there, the view is absolutely worth it!!! So I recommend it to everyone visiting Toronto! We tried to see as much as possible in these 48 hours, but on Monday work was waiting, so Sunday evening we had to go home.

To be continued in 4 weeks – bye for now!

Lumbach Réka
2019. augusztus






GI Surgery a Roswellben


Sebészettel kezdeni fejes volt a mély vízbe! Most, hogy sikeresen „partot értem” egy intenzív, de szép emlékként gondolok vissza erre a gyakorlatomra. Mindenkinek ajánlom a bepillantást az amerikai sebészek világába, aki reggel már csak forgolódik az ágyban és alig várja, hogy pirkadjon. Remek gyakorlat pecásoknak ;-)
Daily routine a Roswell Park GI surgery-n:
6-kor kezdtük az osztályos vizitet a rezidenssel, akihez a teljes rotációra be lettünk osztva. Érdemes előbb beérni és átolvasni a betegek előző napi dokumentációját, mert a hallgatók feladata referálni rezidensüknek.
A műtétek 7:30-8:15 között szoktak kezdődni. Laparotómiával; máj, hasnyálmirigy rezekciót, Whipple műtétet, vena cava inferior rezekciót graft beültetéssel és laparoszkóppal illetve Da Vinci robottal; nyelőcsövön, vastagbelen, végbelen végzett műtéteket és ezekkel kapcsolatosan urológiai és plasztikai beavatkozásokat láttam. A hallgatók bemosakodhatnak és asszisztálhatnak.
Ebédszünet nincs, de ha a délelőtti beavatkozás nem nyúlt hosszúra, akkor a délutáni előtt mindig volt időm enni valamit.
A délutáni-esti szabadidős programokat nem nagyon lehet előre tervezni, mert a munkaidő nagyon változó - átlagosan napi 9-10 óra, de előfordult, hogy késő estig bent voltam a kórházban. 
A csütörtöki napok ambuláns rendelésen teltek. Itt ismerhettem meg közelebbről az amerikai orvos-beteg viszonyt és kommunikácót.
Lehetőség volt továbbá gasztroszkópiát, colonoszkópiát nézni és ezekkel kapcsolatos kisebb beavatkozásokhoz asszisztálni.

A hétvégéket az első hónapban Buffaloban és környékén töltöttük. Sokat jártunk vendégségbe, piknikezni, szabadtéri színházba, koncertre, néztünk tűzijátékot a tóparton és megkóstoltuk Buffalo ízeit a helyi street food fesztiválon.


Stark Klára
2019. július

Első hónap: esküvő, OB/GYN gyakorlat, utazás


Amerikai utazásomra már igazából több, mint hat éve készültem. Még középiskolás koromban hallottam erről a lehetőségről és tudtam, ha felvesznek az orvosira, biztos jelentkezem. Szóval elhihetitek, hogy mennyire örültem, amikor kiderült, hogy jöhetek. Ráadásul nyáron.
Időben kész lettem a vizsgákkal, így már azt hittem semmi nem választhat el a kiutazástól. Sajnos ez nem így alakult, mert nem küldték el időben a vízumhoz szükséges dokumentumokat Buffalóból. Ezért át kellett foglalni a repjegyemet és ugrott egy öt napos New York-i városnézés is. Sürgősségi időpontot kaptam a nagykövetségre, reggel átvettem a vízumom, délben már a reptéren voltam. A repülőn nagyon kevesen voltak, így eddigi legkényelmesebb utazásomon vehettem részt. Egy éjszakát töltöttem New Yorkban, reggel Charlestonba utaztam az unokatestvérem esküvőjére. Szerencsére volt pár napunk ott együtt a családdal, a vőlegény apukája készítette az első amerikai hamburgeremet a barbecue partin. Gyönyörű volt az esküvő, mintha egy mesében lettem volna.



Mielőtt Buffalóba mentem volna, útba ejtettem Washingtont. A kedvencem a Natural History múzeum volt. Az tetszett a legjobban, hogy a múzeum személyzete mindenkivel foglalkozott, ami teljesen különbözött az eddig tapasztaltaktól. Még a csótánysimogatót is kipróbáltam.



Persze a National Air and Space múzeumot se lehetett kihagyni. Kicsit nehezemre esett megkülönböztetni a különféle űrsiklókat és szkafandereket, de tényleg lenyűgöző volt ezeket így együtt látni. A második világháborús emlékműnél lehet lábat áztatni, ami nagyon jól esett, mert iszonyatosan meleg volt.
Végre elérkezett az idő és leszálltam Buffalóban. Valahogy kicsit olyan érzésem volt, hogy már ismerem ezt a helyet, nem tűnt idegennek. Másnap indultam tovább Torontóba, ahol igazából az emberek nyitottsága fogott meg. Nagyon európai az a város, szóval ott sem éreztem magam nagyon idegennek. Visszafelé pedig végre lehetőségem volt megnézni a Niagara vízesést. Hát őszintén szólva egy egész napot el tudtam volna ott tölteni. Olyan hatalmas és pezsgő, sokszínű és mesebeli, hogy nehéz szavakba önteni.



A sok utazgatás után megkezdtem a szülészet-nőgyógyászat gyakorlatomat M.I. rendelőjében. Az előttem szólók már leírták, hogy mennyire szuper is ez a gyakorlat, én is nagyon jól éreztem magam. Rengeteget segített, hogy csak egyedül voltam orvostanhallgató, így lehetőségem volt a gyakorlati dolgokat is jól elsajátítani.
A gyakorlat elején volt július negyedike, amit a lányokkal együtt a tóparton ünnepeltünk. Kis borozgatás, beszélgetés. Szerintem ott kezdtük el megismerni jobban egymást, mert a hétköznapok azért elég sietősen telnek.



Szerencsére szinte minden hétvégén van valami programunk. A legérdekesebb az volt, amikor elmentünk Fillmoreba az iskolatáborba. Szerte Amerikából érkeztek gyerekek, akik két hetet azzal töltenek, hogy fejlesztik a magyar tudásukat. Amikor megérkeztünk a táborba és a gyerekek gyakorolták a magyar feltalálók neveit arra gondoltam, hogy mennyire tisztelem őket ezért. Nyáron, amikor a többi gyerek pihen, ők igazából egy táborban órákon vesznek részt. Rékával a tábori „sebesülteket” láttuk el a hétvége folyamán, de szerencsére nem volt sok dolgunk. Köszönjük F.P. és felesége F.K. vendégszeretetét, azt, hogy elvittek minket a táborba. Ami még nagyon érdekes volt, hogy a hazavezető úton láttuk pár tagját az amish közösségnek. Olyan volt az egész élmény, mintha visszarepültünk volna kicsit az időben




Ebben a hónapban elég sok orvostanhallgató volt itt Buffalóban, akik az itteni magyarok vendégszeretetét élvezték. Az egyik hétvégén M. L. vendégül látott minket, így jobban megismertük a többieket is. Sárával és Klárával még a hajókázást is kipróbáltuk, meglepően sikeresen irányítottuk a csónakot.



A következő gyakorlatom a neurológia lesz. Hihetetlen, hogy már csak két hónap van hátra!


Lipp Mónika
2019. július

Neurológia gyakorlat - Taste of Buffalo esemény


Megérkezésemet követően még majdnem egy hetem volt a gyakorlat megkezdéséig. Ez az idő tökéletes volt arra, hogy hozzászokjak a hatórás időeltolódáshoz, és megismerjük az itteni magyarokat. Első vasárnap Dr. M. I. elvitt minket a Magyar Házba, ahol egy finom vacsora mellett elbeszélgettünk. Másnap pedig a híres buffaloi chicken wingseket is kipróbáltuk az Anchor Barban.
Első gyakorlatomat a BGH (Buffalo General Hospital) neurológiai osztályán töltöttem, 2 hétig az általános neurológiába, 2 hétig pedig a stroke-csapat munkájába láthattam bele. A többiekkel ellentétben én amerikai orvostanhallgatókkal együtt vettem részt a gyakorlaton, akikkel a hónap során úgy összebarátkoztam, hogy szinte minden nap volt hazafelé fuvarom, így csak reggel kellett sétálnom.
A hónap első felében 7:45-re kellett a kórházban lenni. Ekkor egy táblán már mindenki a neve mellett megtalálta, hogy aznap melyik beteget kell megvizsgálnia, kikérdeznie. Sajnos mi, magyar hallgatók nem kapunk hozzáférést a kórház számítógépes rendszeréhez, viszont mindig találtam olyan rezidenst vagy hallgatót, aki szívesen kinyomtatta nekem a szükséges leleteket, laboreredményeket. A csapatot egy senior rezidens, Dr. K. M. vezette hihetetlenül precízen, aki a sok munkája mellett még arra is figyelt, hogy különböző játékos módszerekkel minket is tanítson. Egyik reggel például kis kártyákkal várt minket, mindegyik kártyán egy-egy kérdéssel a myasthenia gravis betegséggel kapcsolatban. Napközben volt időnk utánanézni a kapott kérdéseknek, majd amikor egy kis szabadidőnk volt, mindenki beszámolt a saját témájáról. Következő héten pedig különböző színű drótokból kellett megformáznunk az agy artériás rendszerét. A hosszú vizitek és a napközben érkező konzultációk miatt alig volt időnk pihenni, és a napjaink is hosszúak voltak, sokszor 5 körül engedtek minket haza. Az itt töltött idő alatt nagyon jól összeszokott a csapat, picit fájt a szívem, hogy két hét után ott kell hagynom őket.
A hónap második felét a kórház stroke-csapatával töltöttem. Itt korábban kezdődtek a napjaink, már 7 órakor a kórházban kellett lenni. A napközben érkező stroke-os betegek miatt a napjaink pörgősebbek voltak, időnk nagy részét a sürgősségi osztályon töltöttük.



Július második hétvégéjén került megrendezésre a városban a Taste of Buffalo, melyet már nagyon vártunk. Két napon keresztül a belváros utcáin lehetett kóstolgatni a különböző étterembódék kínálataiból. Egy központi sátorban vettük meg a jegyeket, melyeket aztán ételekre tudtunk beváltani. Móni és Réka ezt a hétvégét a magyar táborban töltötték, így Klárával ketten vágtunk neki a finomabbnál finomabb ennivalók megkóstolásának – a BBQ pork ribsektől kezdve a pulled pork tacon át a kihagyhatatlan fánkokig mindent kipróbáltunk.



Ez a hétvégénk nem telt unalmasan, másnap Dr. M. L. hívott el minket a Dent szervezésében megrendezésre kerülő piknikre. Itt megismertük a Dentben éppen neurológia gyakorlatukat végző orvostanhallgatókat, akik között volt egy debreceni srác is. A pikniken lehetett kickballozni és focizni – az ebben való részvétel alól „sajnos” felmentést kaptunk, így csupán a pálya mellől figyeltük az eseményeket egy finom fagyi társaságában.
Egyik csütörtökön pedig egy magyar házaspár, S. I. és S. Á. jóvoltából egy szimfonikus hangversenyre látogathattunk el. A Buffalo Philharmonic Orchestra jobbnál jobb darabokat játszott, szuper élményben volt részünk.



Zakariás Sára
2019. július

GYNECOLOGY - Roswell Park


GYNECOLOGY - Roswell Park

Wednesday night - exhausted from the long travel- I finally arrived at the apartment, where Klara and Sara waited for me. The very first thing I noticed was a wonderful smell: Sara has baked a banana cake. (She bakes so well, so we are lucky she is here 😊) The apartment was a surprise to all of us: much larger than we thought from the pictures, and the 7th floor has a wonderful view of the city.
The next day, Klara and I went to the obligatory briefing at Roswell Park. The hospital is approximately a 35-minute walk, and it was nice that we could figure out together where to go. The hospital is incredibly modern, and the waiting room is like the lobby of a luxury hotel. The attached pictures show Roswell Park Hospital from outside, the view from 7th floor and the beautiful park. The experience of live music when you enter the ground floor enhances that experience. I have heard of the famous bell in the hospital waiting room before, but it was an incredible feeling to hear in person: for someone to ring it means they are healed. People then start clapping loudly, whistle and go hugging and congratulating him. That is a very nice tradition and it shows how open and uninhibited Americans are.
Our first weekend was in a familiar atmosphere. On Saturday, Dr. M. took us out to buy some food by car, so fortunately, we did not need to carry heavy bags and he has invited us for lunch. We had roast beef, French fries and very-very sweet milk shakes. Later that afternoon he even took us to the Hungarian American Social Club where Hungarians living in Buffalo meet regularly. For dinner they offered us karfiolleves, székelykáposzta, petrezselymes krumpli with chicken and last but (not least) we even had Dobos Torta (!). After that we saw together the film „Itt élned, halnod kell”. It almost felt like being at home.
My first rotation was in Gynecology. Here, for the most part, I was with Zs.E., a doctor who left Hungary more than 10 years ago. I was lucky to learn a lot from her, not only professionally but also humanly. I highly recommend the gynecological practice to everyone: usually it was approximately 8 hours a day, so not overwhelming at all, and depending on your interest, you could choose to be in the operating room or the clinic. Even if I am not that fond of surgeries, I wanted to see surgeries because for a lot of them they use the DaVinci robot, and through the monitors I was able to follow in 3D. It is also interesting to experience on my own skin what it is like to work in a truly "international" team, as more than half of the doctors here are non-American; most came from India, Africa and South America.
What I highly recommend to students for the following summer rotations is the unique Buffalo outdoor theater in Delaware Park where students from SUNY Buffalo work alongside professional actors and you can enjoy their Shakespeare play for free! You may even bring lawn chairs and/or blankets, food, soda, water, wine, beer, etc. 
To be continued in 4 weeks, bye for now 😊


Réka Lumbach
July, 2019.






2019. június 11., kedd

Búcsú Buffalótól - gyermekneurológia



Az utolsó heteimet Buffaloban szintén a gyermekneurológián töltöttem, ahol a megszokott napirend mellett tovább tudtam mélyíteni a tudásomat, mind általános mind gyermekneurológiából. A gyakorlat alatt sok betegünk a NICU-n (=neonatal intensive care unit) állt kezelés alatt, így több lehetőségem is volt újszülötteket és koraszülötteket vizsgálni, aminek nagyon örültem, mert korábban ebben nem sikerült elegendő tapasztalatot szereztem. A csütörtöki konferenciákon, a héten felmerült érdekesebb esetek elméleti hátteréről, friss kutatásokból tartottunk előadásokat, ezek segítettek tovább fejleszteni az angol nyelven történő előadókészségünket. A gyakorlat legnagyobb tanulsága azonban az, hogy olyan orvosokkal találkoztam itt, akik mind szakmai felkészültségben, mind a betegekhez való hozzáállásban, a családokkal való kommunikáció és kapcsolattartásban olyan példát állítottak elém, amire egész hátralévő orvosi pályafutásom alatt fel fogok nézni. Ezért az élményért és tapasztalatért nagyon hálás vagyok, köszönöm a HMAA-nak és a szövetség minden munkatársának azt, hogy lehetővé tette nekem és teszi a következő generációk számára is ezeknek a tapasztalatoknak a megszerzését. Továbbá köszönöm a Campus Mundi ösztöndíjnak, hogy a programban történő részvételemet anyagi támogatással lehetővé tette.
A gyakorlati idő utáni szabadidőt igyekeztem a szabadban tölteni, hiszen májusban már az igazi tavasz is beköszöntött Buffaloban. A házak előtti kertek különféle színekben pompáztak mutatva ezzel a lakóinak jó ízlését.



Tavasz Buffaloban

 A jó időt kihasználva ellátogattunk a Canalside-ra, ahol egy kellemes séta mellett amerikai hadi hajókat, tengeralattjárókat és harci repülőket is megcsodálhattunk.




Séta a canalside-on

Tavasztól keddenként Food Truck Showra kerül sor, ahol a helyi étteremek street food választékát lehet megkóstolni, a jó hangulatot az élő zene garantálta, melyre némelyek táncra is perdültek. A helyi gasztronómia egyik központja a Hertel Avenue, melyen rengeteg étterem, söröző, kávézó, fagylaltozó található, melyeket mi már a teraszon ülve élvezhettünk.
Még áprilisban találtunk a lányokkal kedvező áron repülőjegyet Bostonba, így az egyik hétvégét, a legtörténelmibb amerikai városban tölthettük. Végig sétáltunk a Freedom Trail-en ami a Függetlenségi Háború helyszíneit követi végig. Másnap pedig nem hagyhattuk ki, hogy ellátogassunk a világ legjobb egyetemének a Harvardnak a campusára.



Boston, Old State House: A függetlenségi nyilatkozat felolvasásának helyszíne

Május végén a Memorial Day a fronton elesett amerikai katonáknak állít emléket, ilyenkor mindenki BBQ party-t tart, illetve hatalmas leárazások vannak a boltokban, így mi egyik ismerősünk segítségével ellátogattunk a Niagara Falls településen található outletbe, ahol szinte minden nagyobb amerikai és európai márka képviselteti magát, outlethez hű árakon.
            Az utolsó buffaloi hétvégén a vásárlás mellett a természetbe is kiszabadultunk. Ellátogattunk „túrázni” az Eternal Flame-hez, ami egy helyi látványosság, és körülbelül 20 perc kellemes erdei sétával megközelíthető.   A vízesés mögött, az egyik sziklából földgáz szabadul fel, ami annak ellenére ég, hogy előtte és mellette vízfátyolt képez a vízesés.



Az Eternal Flame

Elérkezett a búcsú pillanata a buffaloi életünktől, nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért, rengeteget tanultam szakmailag, de főként látásmódban, mindezek mellett pedig olyan fantasztikus élmények értek melyekre egy életen át örömmel fogok visszatekinteni.  


Buffalot pedig stílusosan UB-s
 pulcsiban hagyom el


2019. június 4., Náray Annamária

Utolsó hónap, búcsú Buffalótól...


Az utolsó hónapot gyermekneurológián töltöttem az egyik legújabb buffalói kórházban, a John Oshei Children’s Hospital-ban. Fantasztikusan gyerekbarát a környezet, minden egyes szint külön téma szerint elnevezve és feldíszítve. A neurológiai betegségek széles körével találkozhattam és tanulhattam róluk, mind ezt a neurológia team részeseként. Részt vettünk a hetenként megrendezésre kerülő üléseken, ahol majdnem minden alkalommal előadást tartottunk egy kiadott témáról. Ebben a hónapban már nem voltak mellettünk amerikai diákok, de így is nagy lelkesedéssel oktattak minket a rezidensek és szakorvosok a csapatban. Sokan írtak már a gyakorlat menetéről, illetve ez az utolsó bejegyzésem, ezért úgy gondoltam, hogy lezárva ezt az utazást leírom az elmúlt pár hónapban szerzett élményeimet és tapasztalataimat.

New Yorkból írom az utolsó bejegyzést a blogba, és el sem hiszem, hogy holnap indul a gépünk haza...
Egészen pontosan 3 hónapja érkeztünk meg Amerikába, tele izgalommal és kíváncsisággal, hogy mit tartogatnak nekünk a következő hónapok: „vajon helyt tudok állni majd a gyakorlaton?” „vajon jóba leszek a lakótársakkal? „mennyire fognak hiányozni a családtagok és barátok?”.
Aztán telt az idő és szép lassan belerázódtunk a mindennapokba, már nem tévedtünk el a kórházban, egyre több ismerős arcnak tudtunk köszönni a folyosókon és már-már otthonunknak érezhettük ezt a kis amerikai várost. Megkönnyítette a beilleszkedést az amerikaiak rendkívül kedves fogadtatása, segítőkészségük és figyelmük felénk. Mind az orvosok, hallgatók és a személyzet minden tagja segített abban, hogy ez alatt a 3 hónap alatt sokat tanuljunk és emellett jól érezzük magunkat.
Úgy érzem nagyon sokat tanultam a kint töltött idő alatt. Amit talán kiemelnék, hogy milyen jó volt látni az orvos-beteg kommunikációt, amivel nap mint nap dolgoznak; azt a türelmet és profizmust ahogyan tájékoztatták a betegeket és a hozzátartozókat is. Mind emellett pedig az oktatásunkra is szenteltek energiát és időt minden egyes nap.
Természetesen voltak nehézségek, leginkább a kezdetben új és idegen környezet, és a szeretteink távolléte miatt. Viszont mindig volt egy-egy élmény a gyakorlaton, egy kedves szó vagy dicséret, netán egy új barátság, ami segített átlendíteni ezeken a pontokon.
Én nagyon-nagyon jól éreztem magam ebben a három hónapban, hálás vagyok, hogy részt vehettem a csereprogramban, és köszönöm lakótársaimnak is, hogy ilyen türelmesek kedvesek és segítőkészek voltak mindvégig!! Remélem, hogy haza tudok vinni sok mindent az itt tanultakból és az itt szerzett tapasztalatokból. Hatalmas élmény volt és egy életre szóló emlék!

És nem utolsó sorban szeretném megköszönni a Magyar Amerikai Orvosszövetségnek és a Campus Mundi ösztöndíjnak, hogy lehetőséget nyújtottak és támogattak abban, hogy részt vehessek a csereprogramban!


2019. június 4., Vattay Borbála







Utolsó rotáció - gyakorlat a Roswellben - GI Surgery


Köszönöm Buffaló!
Hihetetlen visszagondolni, hogy milyen gyorsan eltelt ez a három hónap, amit Buffalóban töltöttünk. Rengeteg tapasztalattal, tudással, élménnyel gazdagodtunk.
Utolsó rotációmat a Roswell Park Compherensive Cancer Centerben töltöttem GI Surgery-n. Egy japán származású szakorvoshoz, egy német hepatobiliary and pancreatic sebészhez, illetve egy amerikai robotsebészettel foglalkozó attendinghez. A gyakorlat sokszor rendkívül kimerítő volt, 12-14 órákat töltöttem naponta a kórházban, és nem voltak ritkák a 8-10 órás műtétek se. Kezdetektől fogva barátsággal, de nagy elvárásokkal voltak felém az orvosok. A kórház elképesztően modern, betegközpontú, az orvosok és a nővérek végtelenül kedvesek és segítőkészek. Mindig hatalmas mosollyal fogadtak még kora reggel is, vagy köszöntek el esténként. Ez a fajta hozzáállás még a nehezebb napokat is sokkal szebbé tette. Nekem is természetessé vált, hogy bármennyire kimerültnek éreztem magam, a liftben rámosolyogtam a betegekre, vagy beszélgetni kezdtem velük. A kórházban nagy hangsúlyt fektetnek nem csak a minőségi betegellátásra, hanem a betegedukációra és részletes tájékoztatásra. Talán többet tanultam a rotáció alatt a betegekkel való kommunikációról és az emberségességről, mint valaha egyetemi éveim alatt.  
A legtöbb orvos szívesen fogadott a műtétjein, szívesen tanítottak a sebészeti technikákat illetően, ugyanakkor sokat kérdeztek a beavatkozás közben, hogy felmérjék a tudásomat. Teljes mértékben a csapat tagjaként kezeltek.
A rotáció alatt lehetőségem volt elvégezni egy da Vinci robotsebészeti szimulációs kurzust, ami által elsajátíthattam a robortsebészet alapjait és technikáit. Legmeghatározóbb élmény (és talán egyben egyetemi éveim legnagyszerűbb tapasztalata) az volt számomra, amikor a robotsebészettel foglalkozó attendingem odaültetett egy műtét során a da Vinci géphez, és hagyta, hogy az operáció egy kis részét a felügyelete mellett én csinálhassam meg. Nagyon megtisztelt, hogy ennyire megbízott bennem, és egyben életem egyik legelképesztőbb élményét köszönhetem neki. Emellett utolsó héten lehetőségem volt két agyműtéten is részt vennem, ahol szinten nagyon kedvesen fogadtak a sebészek.



Az utolsó hónapban egyszer nyílt lehetőségem utazni, amikor a lányokkal egy hétvégére ellátogattunk Bostonba. Végigjártuk a Freedom Trailt, ellátogattunk a bostoni teadélután helyszínére, barangoltunk a belvárosban és elmentünk a Harvard Egyetemhez.


Ez a 3 hónap felbecsülhetetlen tapasztalat volt. Egy teljesen más perspektíváját láthattuk meg az egészségügynek és a betegellátásnak. Azt érzem, hogy nem csak rengeteget tudtam tanulni szakmailag, hanem megtanított máshogy tekinteni a betegekre és önmagamra, mint jövendőbeli orvosra. Bízok benne, hogy sikerül hazavinnem magammal egy kis szeletét mindannak a sok jónak, amit itt láthattam a mindennapi orvoslásban. 
Végezetül szeretnék köszönetet mondani a Magyar Amerikai Orvosszövetségnek, hogy részese lehettem ennek a fantasztikus élménynek, illetve köszönöm a PADI és Tempus Közalapítványnak az anyagi támogatásukat.


2019. június 4., Kalászi Marianna

Utolsó hónap, szülészet-nőgyógyászat gyakorlat


Kedves Olvasók!
Szinte hihetetlen, de elérkezett az utolsó blog bejegyzésem ideje. Majd látni fogjátok, milyen gyorsan telik el ez a 3 hónap. Az összes közül talán ez sikeredett a legsűrűbbre, ugyanis majdnem minden hétvégén utaztunk valahova.
Az utazások közül elsőként Bostont említeném ahol a hónap 2. hétvégéjét töltöttük. Szerencsések voltunk az időjárással, ugyanis verőfényes napsütést fogtunk ki. Szó szerint legyalogoltuk a lábunkat. Szombaton a főbb nevezetességekhez mentünk el este pedig az egyetemisták által kedvelt pubokat próbáltuk ki. Természetesen nem maradhatott ki a reggeli Dunkin Donuts, ugyanis Boston a láncolat szülővárosa. A fánkot egy közeli parkban fogyasztottuk el, ahol éppen Buborék Fesztivál volt és végre láthattuk a cseresznyefa virágzást is. Vasárnap megtekintettük az MIT-t, valamint körbesétáltunk a híres harvardi campuson is, ki nem hagyva az orvosi, valamint a jogi fakultánsokat.



Bostoni utcakép

Cseresznyefa virágzás Bostonban


Bostoni kávézás


A Harvard jogi fakultánsának könyvtára 
A következő hétvégén Washington D.C.-be utaztunk. Itt már beköszöntött a 30 fokos nyár. Szombati napunkat a Fehér Háznál kezdtük, majd következett, a teljesség igénye nélkül, a Lincoln emlékmű, a Washington Monument, a Washington Capitol, valamint a vietnámi katonák emlékműve. Remek szálláshelyünk is volt, ugyanis a Hilton szállodában hajtottuk álomra fejünket.


Lincoln emlékmű


Washington Capitol


Fehér Ház
A következő hétvégén, ami hosszú hétvége volt, még utoljára meglátogattam a Niagara-vízesést, valamint Torontót, ki nem hagyva a Ramen levest, amit mindenképpen próbáljatok ki a Chinatown-ban.
Gyakorlat szempontjából ez a rotációm szülészet-nőgyógyászat volt Dr.S.M. magánrendelőjében. A három rotáció közül ez található a legmesszebb a szállásunktól, de mindig meg volt oldva a közlekedés, hoztak-vittek minket autóval. Az összes gyakorlat közül ezt élveztem a legjobban. Mind a Doktor Úr, mind a nővérek végtelenül kedvesek és segítőkészek voltak. Rengeteget tanultam ebben a hónapban és aktívan részt vehettem itt is a betegellátásban. Számos alkalommal vehettem le én a citológiát, bimanuális vizsgálatot végezhettem, sőt IUD-t is távolítottam el. A császárműtéten való részvételek pedig örökre nagy élmények maradnak számomra. Minden nap jó hangulatban telt, a legújabb slágereket hallgatva és ebédidőben különböző nációk konyháját kóstolhattam meg. Nemcsak a gyógyítás, hanem a betegedukáció és a betegkommunikáció is példaértékű. Doktor Úr védjegye a prevenció, és minden beteget erre sarkall. Az utolsó héten volt lehetőségem részt venni egy orvosoknak tartott szakmai továbbképzésen is (egy fogamzásgátló eljárással kapcsolatosan tartották), amit a Marriott szálloda adott otthont vacsora kíséretével.
Sajnos ezen a hétvégén elkezdődik a Magyarországra vezető utam. Először New Yorkba repülünk szombaton, ahol az utolsó amerikai hétvégémet fogom eltölteni, hétfőn pedig indul a gépünk Budapestre.
Ez a három hónap életre szóló tapasztalattal és élménnyel ajándékozott meg engem. Nemcsak rengeteget tanultam a medicináról, hanem életre szóló barátságok is köttetek a Lányokkal. Ezúton szeretném megköszönni ezt a soha vissza nem térő lehetőséget a HMAA-nak és a Tempus Közalapítvány Campus Mundi ösztöndíjnak!


2019. június 4., Piros Éva Anna

Szülészet-nőgyógyászat gyakorlat és húsvét


Elkezdődött a második hónap, és egyben egy újabb rotáció: szülészet-nőgyógyászat. Dr. M.I.-t követve tanulhattam és megtapasztalhattam egy hónap erejére egy elfoglalt szülész-nőgyógyász mindennapjait. Már az első nap részt vehettem életem első Da Vinci robot vezérelt műtétjén, ami számomra hatalmas élmény volt. Nagyon boldog voltam, hogy egy ilyen profi csapat munkáját figyelhettem. A további napok nagyrészt a rendelőben teltek el. Napi szinten 20-30 beteget láttam, aktívan részt vehettem a doktor úr rendelésein. Mind az éves nőgyógyászati szűrésekről és a terhesség gondozásról is rengeteget tanulhattam ez alatt az idő alatt. Nagy izgalmakkal teltek azok a napok, amikor tudtuk, hogy valamelyik kismama bármelyik percben szülhet. Ilyen alkalmakkor megkaptuk a hívást, és siettünk a szülésre. Egyetemi éveim egyik legszebb és legemlékezetesebb pillanata is ehhez köthető, amikor is lehetőségem volt segíteni egy kisbaba világra hozásában. Fantasztikus élmény volt, sosem fogom elfelejteni az biztos. Nagyon változatosan teltek a napok, az ambuláns vizsgálatok, műtétek, császármetszések és szülések mellett gyorsan eltelt ez a hónap is.

Ebben a hónapban már az idő is kegyesebb volt hozzánk, ezért elkezdtük jobban felfedezni Buffalot, voltunk a Dyngus Day-en, ami a lengyel kultúra ünneplésére szervezett felvonulás a belvárosban, és ellátogattunk Torontoba két kedves amerikai lánnyal egy napra.



Torontoban


Torontoban


Dyngus Day
Elérkezett a Húsvét hétvége, amikor szeirntem mindannyian kicsit jobban megéreztük családunk és szeretteink hiányát. Éppen ezért nagyon meghatott minket, hogy a nőgyógyászati rendelőben dolgozó hihetetlenül kedves nővér (C.R.) meghívott minket a családi húsvéti vacsorájára. Nagyon hálásak voltunk, így családi körben és ünnepi hangulatban tölthettük a Húsvét vasárnapunk.


Naplemente a lakásból 
Nagyon gyorsan telik az idő, el sem hiszem, hogy már csak egy hónapot leszünk Buffaloban! Holnap elkezdődik az utolsó rotációnk, ezért igyekszünk minden itt töltött napot hasznosan és élménydúsan eltölteni. J


2019.05.04., Vattay Borbála