2015. november 20., péntek

Hormonok, ősz és Buffalo


A szeptembert endokrinológián töltöttem, ahol szintén sokat tanultam. Diabéteszes és pajzsmirigy betegek fordultak elő legtöbbször. Azonban minden héten találkozhattam egy-egy igazán ritka betegséggel, amiket eddig csak a tankönyvből ismerhettem. A legproblémásabb ebben a gyakorlatban a közlekedés volt, ugyanis ehhez a gyakorlathoz ki kellett utazni a külvárosi klinikához. Azonban a helyiek segítőkészségének köszönhetően legtöbbször ehhez sem kellett tömegközlekedést igénybe venni. Általában mindig volt egy orvos vagy ismerős, aki felajánlotta, hogy kisegít egy fuvarral. A tömegközlekedést, ha van rá mód, nem ajánlom Buffaloban, mert tapasztalatom szerint sokat kell rá várni és nem menetrend szerint jött – a buszmegállókban általában nem is volt kitéve menetrend.
Általában reggel 8-tól délután 4-5-ig voltunk benn. A segítőkészséget általánosnak találtam az orvosok körében, és legtöbben szívesen oktattak, kérdésekre mindenki szívesen válaszolt. A betegeket egy rezidens vagy fellow-val láttuk először, anamnézisfelvétel és vizsgálat után pedig a főorvosnak prezentáltunk. Ezután együtt mentünk vissza a beteghez. Az orvosok betegkhez való empátiája és kommunkációja itt is példaértékű volt, nagyon tanulságos számomra.


Szeptemberben még mindig jó idő volt. A forgalom nagyobb volt a városban, mivel az iskola újból elindult, ezért biciklivel is jobban kellett figyelni az utcán. Még mindig lehetett jó helyeket és programokat találni.


Nekem ekkor volt lehetőségem egy hétvégén Torontóba is elmenni. Nagyon közel van – amerikai viszonylatban – és egy hétvége alatt jó élményeket lehet szerezni erről a városról. A buszos közlekedés is olcsó megoldás. Chinatown-ban szálltam meg, ahol központi helyen, biztonságos környéken találtam jó áron szállást. Szavak helyett itt beszéljenek inkább a képek:


 


A hónap végére pedig nem maradt más, mint a búcsúzkodás a sok baráttól, akiket ezalatt a 3 hónap alatt szereztünk, és reméljük a jó kapcsolat sokáig megmarad. Ezen az alábbi képen az egyik gyakorlatok során megismert orvostól búcsúzunk. Rengeteg élménnyel térünk haza, amiket sosem feledünk.


Minden pályázat nyertesnek kívánok legalább ilyen fantasztikus 3 hónapot Buffaloban. Ha pedig még pályázat előtt álló 5. éves medikus vagy, őszintén bátorítani tudlak, hogy járj utána korán a pályázatnak, ha eddig esetleg nem lettél volna meggyőzve. A TOEFL-re való készülést pedig érdemes időben elkezdni. A pályázati kiírást az egyetemed honlapján vagy levelező listáján kiküldött e-mailek közt találhatod meg. Minden évben október környékén szokott az aktuális évi pályázati kiírás megtörténni.

Hálás köszönettel,

2015. 10. 20.

Kornafeld Anna

Last month in the summer



Utolsó hónapomat Buffaloban a neurológián töltöttem. Ez két hét általános neurológiából és két hét neuroradiológiából állt.
Az általános neurológián csak fekvőbetegeket láttunk, s éppen ettől lett a gyakorlat nagyon hasznos, hiszen egy beteget sokáig lehetett követni. Délelőttönként mindenki felkészült az általa követett beteg történetéből, ill. a fejleményekből, s délután a viziten mindezt referálni kellett. Nagyon hosszú vizitek voltak, de rendkívül alapos és figyelmes volt az összes doktor. Úgy gondolom, hogy nekünk is ezt a szemléletet akarták átadni. Mindemellett előadásokon is részt vettünk. Itt az előadásnak kicsit más jellege van, mint otthon. Sokkal interaktívabb és esetbemutatáson keresztül tanítanak meg egy-egy témát. További pozitív élmény volt, hogy végzős amerikai hallgatókkal kerültem egy csoportba, akik segítettek abban, hogy gördülékenyen menjenek a feladatok számomra is, főleg az első pár napban.
A neuroradiológián épp ellenkezőleg, csak járóbeteg-ellátás zajlott, bizonyos napokon pedig csak MRI-ket és CT-ket olvastunk. Nagyon családias és sokat lehet fejlődni mind neuro- mind radiológia oldalon, mind pedig a betegekkel való kommunikáció és a neurológiai fizikális vizsgálat terén.
Ami a szabadidőt illeti, az utolsó hétvégék egyikén Torontoba is eljutottunk, amit mindenképp érdemes megnézni, ha az ember Buffalo környékén van.


Az utolsó hónapban számomra a legfőbb szerepet a szabadidőben a barátok kapták. Megvendégeltük őket például egy magyar vacsorára, ami még jobban összehozta a társaságot. 


Sok jó barátom lett még ilyen rövid idő alatt is (3 hónap soknak tűnik, de nagyon hamar elmegy) és ez a tény nehézzé tette a búcsút Buffalotól, mindamellett, hogy már nagyon vágytam haza.
Úgy gondolom, hogy ez a program nemcsak a látókörünket szélesíti, hanem óriási gyakorlás a hatodév után jövő időkre.


2015. 10. 20.

Forgó Bianka

Reflexkalapáccsal augusztusban



A Buffalo General Hospital neurológia osztályán töltöttem ezt a hónapot. Ez egy szuper gyakorlat, rengeteget tanultam és sok gyakorlati tapasztalatot is szereztem. A neurológia osztály valójában a neurológia csapatot jelentette, akik a benn fekvő és a sürgősségi neurológiai eseteket látták el. A csapat tagjai: minden nap egy főorvos (attending), néhány fellow (szakorvosjelölt) és néhány rezidens illetve 3-4 medikus. Két hetet az általános csapattal, 2 hetet pedig a sürgősségi stroke csapattal töltöttem. 


                   A napokat 7-8 óra közt kezdtük. A chief resident szétosztotta a betegeket, akiket 1-2 óránk volt megvizsgálni. Medikusként maximum 1-2 beteget kaptunk. A gyakorlat elején mindig segítettek a betegvizsgálatban. Először átvettük, hogy milyen pontokra kell mindenképpen kitérjek, miket kell kérdezni, miket kell megvizsgálni. Az, hogy a Semmelweis Egyetemen már megtanították nekünk az első féléves neurológia oktatás során, hogy hogyan kell a neurológiai betegvizsgálatot elvégezni, rengeteget segített. Így csak az angol kifejezések megtanulására kellett figyelnem illetve arra, hogy az adott főorvos milyen sorrendben szereti hallgatni a referálást. Hamar már én is vizsgálhattam beteget és referáltam a főorvosnak. Az egyéni betegvizsgálás után az ún. “table rounds” során a főorvos előtt mindenki referálta a betegét, és megbeszéltük az esetet. Ekkor volt lehetősége a főrovosnak, hogy oktasson minket elméletben is részletesebben, amire rendszeresen szántak időt. A nap további részében az egész neurológus csapat együtt vizitelt a különböző osztályokon. Többször a betegágy mellett is oktatott minket a főorvos. Minden oktatással együtt úgy érzetem, hogy része vagyok a neurológus csapatnak, és fontos volt, hogy megértsem az elmondottakat, amiről visszajelzésnek is örültek az orvosok. Délutánonként a sürgősségire behozott betegeket vizsgáltuk meg. Többször későn végeztünk, de megérte ott lenni. A medikusok és orvosok, akikkel együtt dolgozhattam és tanulhattam nagyon befogadóak voltak és rendkívül segítőkészek. Hetente két napon voltak előadások is, a legtöbb igazán érdekes és fontos témakörben. 

                   
 Augusztusban fantasztikus idő volt Buffaloban. Szinte végig sütött a nap, volt néhányszor nagy hőség is, de ekkor mindig az egészen hidegre légkondícionált kórházban voltunk. Arra felhívom a figyelmet, hogy a légkondit az USA-ban tényleg nem sajnálják, eleinte nagyon hidegnek éreztem, érdemes több réteget viselni a kórházban a köpeny alatt :).


               Hetente valahol a városban food track fesztivál volt, ahol a világ minden tájáról lehetett találni finom ételeket. Az Elmwood village utcácskáit továbbra is irtó jó hangulatúnak tartottam, és sok délutánt és estét töltöttünk ott el jobbnál jobb éttermekben, kávézókban és sörözőkben.

                
Hétvégenként bolhapiacokat és helyi farmerek termékeit áruló piacokat is lehet találni. A lakáshoz közeli Delaware parkban mindig nagyon kellemes volt futni és mivel mindig sok ember volt ott, biztonságban éreztem magam. Az idő múlásával több helyi barátot is szereztünk, akikkel több közös programot szerveztünk. Egy hétvégén elmentünk Rochesterbe egy helyi ismerős házaspárral, akik megmutatták nekünk a Finger Lakes nevű terület néhány szép tavát, romantikus kastélyokkal és borvidékekkel, jobbnál jobb borokkal. 

 
               Ezt a gyakorlatot azoknak tudom ajánlani, akik szeretik a gyakorlatias rotációkat és szívesen kommunikálnak angolul betegekkel.


2015. 10. 19.

Kornafeld Anna

2015. november 19., csütörtök

Last month...


Utolsó gyakorlatomat a nőgyógyászati onkológia osztályán töltöttem. Időm nagy részében a műtőben voltam, ahol lehetőségem volt sok beavatkozáson bemosakodni, Dr. L. mellett rengeteget lehetett tanulni és asszisztálni. Érdekes volt látni, hogy a nőgyógyászati profilú műtétek mellett időnként Dr. L. végzett hernia és kisebb gasztrointesztinális műtéteket is amennyiben az éppen nőgyógyászati indikációval műtött beteg ilyen jellegű problémával is rendelkezett. Egy jó tanács a leendő hallgatóknak: ha proaktívak vagytok, szinte bármit ki lehet próbálni, gyakorolni! :)

Az osztályon töltött idő alatt volt lehetőségem részt venni 2 nagyobb légvételű helyi konferencia megbeszélésén. Ezen felül minden héten volt osztályos kutatásokkal kapcsolatos találkozó, konzultáció az új informatikai rendszer bevezetéséről és egy multidiszciplináris megbeszélés patológusokkal, onkológusokkal és radiológusokkal. Amikor pedig nem megbeszélésen voltunk, részt vehettem a járóbeteg ellátásban is. Itt főleg általános nőgyógyászati betegvizsgálat folyt vagy betegek jöttek vissza kontroll vizsgálatra, kapocsszedésre.

Ezen kívül volt lehetőség azért a kikapcsolódásra is!

Kedvenc csapatom a városba látogatott, ahol a Buffalo Bills csapata ellen volt lehetőségem megnézni őket: ez egy régi álmom beteljesülése volt! :) A meccs előtt egy amerikai orvostanhallgató barátom elhívott az úgynevezett ,,tailgating” eseményre: közösen sütöttünk, grilleztünk, beszélgettünk 1500 másik szurkolóval együtt a parkolóban, hatalmas élmény volt! :)

A csukott szemű én és Mike

Tailgating
 
Ezen kívül jártam egy helyi vidámparkban is! Hatalmas élmény volt, mivel még sohasem ültem hullámvasúton!

A vidámpark óriáskereke

A végén pedig sajnos búcsúznunk kellett az általunk megismert helyi magyaroktól, valamint a 3 hónap alatt megismert barátainktól is. Még egyszer nagyon köszönünk mindent, felejthetetlen élmény volt ez az utóbbi három hónap, reméljük minél többen jelentkeztek, és ti is megtapasztalhatjátok ezt a páratlan 3 hónapot! :)

Közös vacsora

Viszlát Buffalo!

2015.10.19
Schlőgl Simon