Az utolsó hónapomat Buffaloban Medical
Oncology-n töltöttem, ezen belül két-két hétig a lymphoma és a
gasztroenterológiai csapat tagja voltam. A lymphoma részlegen kezdtem, itt az
első nap után önállóan vizsgáltam meg a betegeket, majd egy gyors referálás
után az attendinggel közösen tértünk vissza a betegekhez megbeszélni a
vizsgálatok eredményeit, a terápiás tervet. A járóbeteg ellátáson kívül hetente
egy-két alkalommal vettem részt az osztályos viziteken. Sokat tanultam Dr. H.-től
a kemoterápiás szerekről és mellékhatásaikról, mindig jutott ideje két beteg
között egy kicsit magyarázni. A következő két hétben a gasztroenterológián
kevesebb feladatot kaptam, végig egy fellowt követtem. Itt előfordult, hogy nem
voltak betegek előjegyezve egy-egy napra, ilyenkor a szomszédos klinikákon
töltöttem a napomat. Az utolsó négy hét
alatt feltűnt, hogy milyen sok beteg részesül kísérleti terápiákban, valamint
az, hogy mekkora szerepet kapnak a klinikai gyógyszerészek a kezelés
megtervezésében és a betegek tájékoztatásában.
A kórházi elfoglaltságokon kívül rengeteg
program akadt még az utolsó hetekre. Február közepén „meglátogatott” nővérem,
buffaloi öregdiák. A találkozási pontunk Los Angelesben volt, ahova én egy
nappal korábban érkeztem meg, így még egyedül felfedeztem a belvárost és
Hollywood utcáit. A túra elején elmentünk a Universal Studios-ba, Santa Monica
Beachre és megnéztük a Griffith Observatoryt, majd egy kölcsönzött autóval
sok-sok óra vezetés után eljutottunk a Grand Canyonhoz. Az időjárás már Los
Angelesben sem volt túl kegyes hozzánk az elmúlt évek legnagyobb viharával, de a
Grand Canyon hózáporral és sűrű köddel várt minket. Szerencsére egy kis
várakozás után kitisztult az idő, így nyugodt szívvel tudtunk elindulni Las
Vegas felé. Utolsó napunkon még megnéztük a Hoover Dam-et és a kizöldült Mojave
sivatagot, majd éjszaka indultunk vissza Buffaloba.
Utolsó hétvégémen Washingtonba utaztunk
nővéremmel, ahol 2 napig a National Mallt és környékét jártuk be, de így is
csak a múzeumok töredékét láttuk. Kellemes meglepetés volt a városban, hogy
gyakorlatilag sehol nem kellett belépőt fizetni. Még a Buffaloba való
visszaindulás előtt kibuszoztam a Dulles repülőtér mellett található Udvar-Hazy
Centerbe. Ez a Smithonian National Air and Space Museum része, nekem ez volt a
legnagyobb élmény a fővárosban.
Végül szeretném megköszönni a HMAA-nak és
mindenkinek, aki lehetővé tette ezt a három hónapot. Nagyon jól éreztem magam, életre szóló
élményekben volt részem.
Let’s go Buffalo!
2017. 03. 18.
Oroszlány László